Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - A mai közszellem erdélyi történelmünk ítélőszéke előtt
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" ság csak négy bevett vallásra vonatkozott, azonban Erdély példát mutatott arra, hogy vallási türelmességgel dúló harcokat, nagy lelki megrázkódtatásokat lehet kikerülni. E türelmesség a nép lelkében meggyökerezett nemes érzés, amelynek széles rétegekben való elterjedéséről a jezsuiták tettek tanúbizonyságot, utóbb meg a protestánsok győződhettek meg róla a katolikus megerősödés idején. A reformáció és ellenreformáció, mint vallási forradalom korszaka, éreztette hatását Erdélyben is, de elvek állottak elvekkel szemben, a kilengések kivételek, amelyek nem közérzésből táplálkoztak. így a jezsuiták azt írták, hogy a protestánsok a magánérintkezésben velük szemben szelídebbek, mint a francia vagy német protestánsok. A förangúak állandóan érintkeztek velük, Blandrata György lakásukon is többször felkereste őket. Utóbb a katolikus fellendülés korában meg a protestánsok észreveheti ék, hogy az Erdély földjére beplántált erőszakolás nem az erdélyi közszellem kifejezője, hanem Habsburg vallás-politika, amely azonban Erdélyben veszített támadó erejéből. Ez általános helyzetképen belül az egyes vallásokat bensőség jellemezte. A vallásoknak nagy előnyére vált, hogy maga az állam állott mögöttük és vallásosságot kívánt. A fejedelemség korában országgyűlés intézkedett afelől, hogy az egyházi beszédeket a hívek hallgassák, hogy felekezetkülönbség nélkül megszabott napokon böjtöljenek, ne káromkodjanak, a vasárnapokat megüljék. Falutörvények írják elő, hogy az ünnepszegők, böjtszegők milyen büntetést kapjanak. A közélet vallásos megnyilatkozásokkal volt tele: a köszöntésmód, a csatakiáltások, tábori jelszók, mind szent szók voltak, leveleikben lépten-nyomon Isten nevét hangoztatták. A pénzeken még a protestáns fejedelmek alatt is Szent László király, Szűz Mária képei díszelegtek. A pénzekre írt feliratok is vallásosak voltak. A főnemes ifjak a fejedelmi udvarban nevelkedtek. I. Rákóczi György a katolikusoktól megkövetelte, hogy egyéb erkölcsi intézkedések mellett, évenkint egyszer gyónjanak. A kornak megvoltak a saját hibái is, amelyek főleg háborús időkben nyilatkoztak meg. Az országgyűlések szigorú törvényekkel igyekeztek útját állni, hogy e visszaélések elharapóddzanak. A vallásos érzés melegágyai az iskolák. Az erdélyi fiatalság a hitvallásos iskolák emlőin nevelkedett fel. Az állami iskolák jóval későbbi keletűek, tehát a tanuló ifjúság vallást, tudományt egyaránt a felekezeti iskolákban nyert. Innét 244
