Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Erdély történelmének jövője
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK állapítanunk, hogy Erdély szép múltjából keveset tudunk. Amit az iskolában Erdélyről tanultunk, az vajmi kevés. A tankönyvek Erdélyt nagyobbrészt csak Magyarország szempontjából tekintették; így Erdély történelme nem érvényesült a maga kerekségében. A fejedelemség kora befejezett egész, de ez is inkább csak Magyarországgal való viszonyában szerepelt. Erdély történelme a tanulók szemében elmosódott, aminek legnagyobb oka az, hogy Erdély belügyi fejlődésével e könyvek mostohán bántak. Nem láttuk tisztán azt a nagyszabású külügyi összeköttetést, amelyben a fejedelmek az európai uralkodókkal állottak. A fejedelem hatalma, a törvényhozás, az országgyűlés szervezete, a hadsereg, a pénzügy, az államháztartás, a fejedelmek udvartartása, a fejlett ipar sokfélesége, a kereskedelmi kapcsolatok, a kereskedelem módja és sok minden mellőzésben részesültek, vagy pár mondatban nyertek elintézést. így a tanuló kevésért lelkesedhetett, mert önérzetére a politikai leírásokon kívül nem sok dolog hatott. Bethlenről és a Rákócziakról tudott bővebben csupán. De nem csak a tankönyvek voltak hiányosak. Be kell vallanunk, hogy Erdély történeti irodalma is még szegényes. Részletkérdések feldolgozása megindult, de a szakemberek igazat fognak adni, hogy ez még nem sok. Összefoglaló politikai történeti munkák is vannak, de ma már a részletek pontosabb tudása után ezek is hiányosak. Erdély műveltségének összefüggő leírása még teljesen hiányzik. Forrásközlemények is vannak, de a levéltárak anyaga még jórészt kiaknázatlan. Olyan szép forrásanyaghoz mérten, amennyi még kutatókra vár, van teendő elég. A mostoha eljárásnak most végét kellene vetnünk. A magyar kutatók számára a legtermészetesebb terület Erdély történelme. Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük. Tehát az erdélyi történetíróknak minden figyelmüket Erdély történelmének kutatására kell fordítaniok. De kik ezek a kutatók? Bizony számuk megkevesbedett, vagy a megélhetés miatt nagy elfoglaltsággal küzdve nyugodt irodalmi munkálkodást nem folytathatnak. Nincs magyar egyetem, amelynek tanárai kisebb óraszám mellett a tudománynak élhetnének. A magyar tanárképző is megszűnt, amelynek tanárai a búvárkodásra állásuknál és kényelmesebb elfoglaltságuknál fogva hivatottak lettek volna. Nincs magyar egyetemi ifjúság, amely e magyar főiskolákon Erdély történelmének tanulmányozására kedvet kapott volna. 233
