Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" az esztendőben, Szabó Károly centenáriuma kapcsán az ünnepelt erdélyi történetíróról készített átfogó megemlékezést.48 A kát. egyház., ill. Status erre elhatározta, hogy az erdélyi kát. történelmét megíratja, amelyben minden vagyonához való joga is benne lesz kiemelve a támadott helyeket. Bizony nehéz volt írókat összehozni, mert már nagyon kevesen vannak ezekből. Nekem négyet osztottak ki s ezzel majdnem egész évi munkámról be is számoltam.” Biró Vencel levele Márki Sándornak (Tata, 1924. július 16.) MTAK Kt, Ms 5160/490. 48 Szabó Károly, mint történetíró. Születésének századik évfordulójára. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925. 1-2. sz. 17-21. 49 Patay József: A piarista-rend Erdélyben. Dicsőszentmárton, 1925. 16. (Klny. Az erdélyi katholicizmus múltja és jelene) 50 „A Mária Teréziáról nevezett kolozsvári róm. kát. finevelőintézet régensévé ezennel kinevezem. Az erdélyi püspöktől. Gyulafehérvár, 1922. augusztus 22. Mailáth Gusztáv Károly.” GYFL. ERKSL. VI. 28: Biró Vencel. 51 Az erdélyi püspöktől. (Gyulafehérvár, 1925. október 30.) GYFL. ERKSL. VI. 28: Biró Vencel. 52 Cluj, 1935. (Erdélyi Katolikus Akadémia kiadványai 10.) Nemcsak „civil” szakmai elismerésben volt része, hanem szerzete, a piarista rend is adózott munkássága és képességei előtt. 1925-ben a kényszerű történelmi okok miatt önállósult romániai provincia Temesvárott gyűlésező első káptalana Patay Józsefet választotta a rend főnökévé, aki azt az álláspontot vallotta, hogy „aki az Erdély területét borító kulturális fövenyt vizsgálgatja, a fövenyben a kegyes-tanítórend lábnyomaival lépten-nyomon találkozik?49 Biró Vencel, a fiúnevelő intézet addigi régense50 most a rendtartományfőnök asszisztense és a kolozsvári rom. kát. főgimnázium igazgatója lett.51 A nagy múltú oktatási intézményben megfelelő módon hasznosíthatta a tizenhét éven keresztül megszerzett pedagógiai tapasztalatait. Vezetői beosztása révén tagja lett az Erdélyi Római Katolikus Státusgyűlésnek is. 1926-ban Bánffy Miklós tanulmánypályázattal tett kísérletet Erdély 17-19. századi történelmének tudományos-ismeretterjesztő jellegű feldolgozása elősegítésére. A pályázat nyerteseiként két elismert szaktekintély, Herepei János és Biró Vencel elsőségét hirdették ki. A piarista történészt Báthory István mellett különösen Apor István személye és történelmi szerepe foglalkoztatta. Gondos kutatómunkája eredményeként Altor j ai gróf Apor István és kora címen született meg a témában azóta is nélkülözhetetlen alapmunkája.52 A kitűzött pályadíj elnyerésének értékét növelte, hogy Kelemen Lajos és Bitay Árpád bírálata alapján 22