Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" az esztendőben, Szabó Károly centenáriuma kapcsán az ünnepelt erdélyi törté­netíróról készített átfogó megemlékezést.48 A kát. egyház., ill. Status erre elhatározta, hogy az erdélyi kát. történelmét megíratja, amely­ben minden vagyonához való joga is benne lesz kiemelve a támadott helyeket. Bizony nehéz volt írókat összehozni, mert már nagyon kevesen vannak ezekből. Nekem négyet osztottak ki s ezzel majdnem egész évi munkámról be is számoltam.” Biró Vencel levele Márki Sán­dornak (Tata, 1924. július 16.) MTAK Kt, Ms 5160/490. 48 Szabó Károly, mint történetíró. Születésének századik évfordulójára. Erdélyi Irodalmi Szem­le, 1925. 1-2. sz. 17-21. 49 Patay József: A piarista-rend Erdélyben. Dicsőszentmárton, 1925. 16. (Klny. Az erdélyi kat­­holicizmus múltja és jelene) 50 „A Mária Teréziáról nevezett kolozsvári róm. kát. finevelőintézet régensévé ezennel kine­vezem. Az erdélyi püspöktől. Gyulafehérvár, 1922. augusztus 22. Mailáth Gusztáv Károly.” GYFL. ERKSL. VI. 28: Biró Vencel. 51 Az erdélyi püspöktől. (Gyulafehérvár, 1925. október 30.) GYFL. ERKSL. VI. 28: Biró Ven­cel. 52 Cluj, 1935. (Erdélyi Katolikus Akadémia kiadványai 10.) Nemcsak „civil” szakmai elismerésben volt része, hanem szerzete, a piarista rend is adózott munkássága és képességei előtt. 1925-ben a kényszerű történel­mi okok miatt önállósult romániai provincia Temesvárott gyűlésező első káp­­talana Patay Józsefet választotta a rend főnökévé, aki azt az álláspontot vallotta, hogy „aki az Erdély területét borító kulturális fövenyt vizsgálgatja, a fövenyben a kegyes-tanítórend lábnyomaival lépten-nyomon találkozik?49 Biró Vencel, a fi­únevelő intézet addigi régense50 most a rendtartományfőnök asszisztense és a kolozsvári rom. kát. főgimnázium igazgatója lett.51 A nagy múltú oktatási in­tézményben megfelelő módon hasznosíthatta a tizenhét éven keresztül meg­szerzett pedagógiai tapasztalatait. Vezetői beosztása révén tagja lett az Erdélyi Római Katolikus Státusgyűlésnek is. 1926-ban Bánffy Miklós tanulmánypályázattal tett kísérletet Erdély 17-19. századi történelmének tudományos-ismeretterjesztő jellegű feldolgozása előse­gítésére. A pályázat nyerteseiként két elismert szaktekintély, Herepei János és Biró Vencel elsőségét hirdették ki. A piarista történészt Báthory István mellett különösen Apor István személye és történelmi szerepe foglalkoztatta. Gondos kutatómunkája eredményeként Altor j ai gróf Apor István és kora címen született meg a témában azóta is nélkülözhetetlen alapmunkája.52 A kitűzött pályadíj el­nyerésének értékét növelte, hogy Kelemen Lajos és Bitay Árpád bírálata alapján 22

Next

/
Thumbnails
Contents