Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... kapta meg.53 A kismonográfiát Buday Árpád kolozsvári, majd szegedi régész, egyetemi tanár fia, a történész pályát választott Buday Kálmán - halála évében, utolsó munkájaként - ismertette, aki Báthory István kapcsán foglalkozott az Erdélyi Fejedelemséggel.54 Biró Vencel „legújabb művében Erdély egyik legnagyobb fiát, Bethlen Miklósnak, a nagy kancellárnak méltatlanul elmellőzött kortársát, Altorjai Apor István grófot (1638-1704) igyekszik a megnemértés és feledékenység homályából kiemelni és helyét Erdély történetében kijelölni. [...] Kitűnik belőle az is, hogy a magára maradt erdélyi magyarság minden anyanyelvén megjelent sort közkincsnek tekint és így minden ottani magyar írónak kötelessége munkáját a nagyközönség számára is élvezhető formában megírni.”55 53 Bitay Árpád többoldalas megjegyzések után így összegezte véleményét: „A címben jelzett mű értékes nyeresége az erdélyi magyar történeti irodalomnak. Különösen korrajzi szempontból kiváló. [...] Amint a bevezetésben is jeleztem, műve mindenkép[p]en érdemes a kitűzött pályadíjra. Alba-Julia-Gyulafehérvár, 1933. jún. 24-én.” Kelemen Lajos tömören fejtette ki megítélését: „Dr. Bitay Árpád bírálói észrevételeivel egyetértek. A mű mostani formájában igazában egymás mellé állított, különböző tárgyú, egy korból való tanulmánysorozat. A dr. Bitay Árpád által egyenként felsorolt hiányok nagy része könnyűszerrel, utólag is, bármikor pótolható s a sajtó alá rendezés előtt pótlandó is. Ez azonban nem képezheti akadályát a pályadíj kiadásának, melyet a pályamű komoly és értékes tartalmával, s formájával egyaránt megérdemel.” Véleményes jelentés Dr. Biró Vencel: Gróf Apor István kincstartó (Cluj-Kolozsvár, 1933) c. kéziratos művéről. PMKL. IV. 130. 2. 54 Báthory István erdélyi fejedelemsége 1571-1576. Szeged, 1932. (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből. 20. sz.) 55 Századok, 1936. 4-6. sz. 227-228. 56 A kolozsvári róm. kát. főgimnázium története. In: Öreg diák visszanéz... Szerk. György Lajos. Cluj -Kolozsvár, 1926. 18-38. 1926-ban a kolozsvári rom. kát. főgimnázium bensőséges ünnepélyre készülődött. A rend Kolozsvárra költözése 150. évfordulójának megünneplésére öregdiák-találkozót tartottak. A templomi megemlékezést és ünnepi misét a főgimnázium dísztermében megrendezett matiné követte. Az emlékező főhajtáson megjelentek az iskola volt román diákjai is, akik jelenlétükkel is kifejezték ragaszkodásukat egykori alma materük iránt. A történelmi jelentőségű esemény alkalmából György Lajos emlékkönyvet szerkesztett, melyben Biró Vencel megírta a középiskola történetét,56 ahol éppen eredményes igazgatói munkássága idején létesítették az alapítványt tevő Jósika-családról elnevezett 23
