Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi magyar történetírás feladatai

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

nos történeti témával foglalkozhatnának, évről-évre egy-egy könyv, értekezés láthatna ilyen módon napvilágot. Sajnos, a jövőben tanárhiány nem fenyeget, a történetírással foglalkozók helyettesítése tehát könnyen menne. Nyelvtanulás végett tanárjelöltek eddig is kerültek külföldre. Ez ifjak is hivatva lesznek arra, hogy alaposabb képzésüket a tudományba is bevigyék. Az itthon tanulók között is sok tehetséges ifjú állítható munkába, akik azokkal az írókkal együtt, akik eddig is történetírással foglalkoztak, közös összefogással szebb irodalmi jövőt teremthetnek. A történetírásra és nagyobb önművelésre hajló ifjú tanárokat olyan helyeken kellene alkalmazni, ahol nagyobb könyvtárak vannak, és önművelésükre nagyobb tér nyílik.

Az így munkába álló erők céltudatos irányítása a Múzeum Egyesületnek lenne a feladata, Ha az írók munkálkodását figyelemmel kísérhetné, és abba beleszólhatna, akkor a témákra való figyelemfelhívással bizonyos fokú munkatervvel, munka-felvállalásra való buzdítással, az értekezések kinyomásra való beállításával olyan irodalmi fellendülést eredményezhetne, amelynek arányai egyre szélesebben kibontakozhatnának.

Nagyobb könyvtermeléssel bizonyára az olvasási kedv is emelkedni fog, és nagyobb lesz a könyvpártolás. Ha nem látnak tudományos könyveket, a közönség elszokik az olvasásuktól.

Mikről kellene legsürgősebben írni? Biró Sándor Az erdélyi történetírás feladatai címen hozzászól a kérdéshez. Azt fejtegeti, hogy Erdély történelmét mindegyik nemzet a saját szempontjából nézi, és aszerint dolgozza fel. Ezzel szemben Erdélyt ő a maga egységében kívánja tekintetbe venni. Az erdélyi történetírás legsürgősebb teendőjének az eddigi bibliográfia összegyűjtését tartja, ennek elkészítése után kerülne sor a további munkára. Azt mondja, hogy a politikai síkot kivéve, Erdély múltjának szinte minden más oldala feldolgozatlan. Gazdaságtörténete, társadalomtörténete, az egyes nemzetek demográfiai viszonyainak története egészen érintetlen területek.

Az ő elgondolása tehát Erdélyt a maga néprajzi összetételében, tényleges helyzetében tekinti. Kétségtelen, hogy az együttélés, egymásrautaltság révén a kép csak így lesz teljes, de a jelen helyzet az erdélyi magyar történetírókat közelebbi területre utalja. Éppen akkor, amikor a román és a szász történetírás a maga nemzeti múltját annyi felkészültséggel kutatja, írók hiányában éppen a 228