Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Az erdélyi magyar történetírás feladatai
TÖRTÉNETI TANULMÁNYOK magyar nemzet története szembetűnő módon figyelmen kívül marad. Ha mi magunk saját múltunk kutatását elhanyagoljuk, nem kívánhatjuk, hogy azzal más törődjék. Legsürgősebb teendőnk tehát, saját fajunknak, múltunknak és jelenünknek kutatása. A román és német történeti művek magyar fordításban vagy bő ismertetésben belekapcsolódnak a mi történeti tudásunkba. Az ő történetük kutatásában reánk aligha marad munka. Az erdélyi magyar történetírásnak elsősorban saját múltunkból kell merítenie. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a magunk történetét a többi nemzet történetéből kiszakítva képzeljük, hanem az együtt élő nemzetek történelmi kutatásaival kapcsolatban. Ilyen gondolat vezette Bánffy Ferenc bárót, amikor az erdélyi magyarság történetének megírására nagylelkű adományából pályázatot hirdetett. Tervének keresztülvitelét az Erdélyi Irodalmi Társaságra bízta, amely a feltételeket megszabta és a mű elkészítésére íróról gondoskodott. Előbb Király Pál, majd Karácsonyi János vállalkoztak a mű megírására, de abban őket haláluk meggátolta. A megírás most másra van bízva. A magyar nemzet történelmének megírásakor általános hiányként jelentkezett, hogy az erdélyi szempontok legtöbbször figyelmen kívül maradtak. Azért fontos, hogy azt erdélyi író írja meg, aki Erdélyt a maga történeti szerepében, jelentőségében látja és annak törekvéseit, lelkiállapotát minden korban méltányolni tudja. Az erdélyi magyarság megírandó története szellemit, anyagit, politikait és társadalmit, egyénit és közöst egységbe olvasztani és összefogni van hivatva, mindamellett még külön erdélyi magyar művelődéstörténetre is szükség lenne, amely a szellemi és anyagi művelődés mozzanatait aprólékosabban is feltüntetné. Ebben tér nyílik annak kimutatására, hogy Erdélyben mit jelentett a magyar szellem. Ha a magunk múltjával tisztában vagyunk, akkor lehetne szó Erdély történetéről a maga teljességében, egyetemességében. Vannak ilyen könyveink, de ezek vagy már elavultak, vagy más célból íródtak. Mindezek felépítésére természetszerűleg alulról vezet fel az út. A helyi érdeklődés felkeltése az első teendő. A falu, város, megye, az egyházközség megismerése a kiindulópont. A református püspökség az egyházközségi anyag felkutatását és feldolgozását papjai számára el is rendelte. A nehézség azonban abban áll, hogy nem mindegyik alkalmas e kutatásra és feldolgozásra, másrészt hely229
