Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
BÍRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI... Erdélyi Irodalmi Társaság fogadta soraiba.42 A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem bölcseleti-, nyelv- és történettudományi kara 1923. április 12- én Erdély történelme tárgykörben magántanárrá habilitálta. A javaslatot neves professzorok - Szádeczky Lajos és Erdélyi László - terjesztették elő Vélemény és jelentések Dr. Bíró Vencel egyet, m. tanár-jelölt irodalmi működéséről címen.43 Magántanárként első előadását Erdély és a porta címen tartotta. 1925. február 27-én a Szent István Akadémia is megtisztelte, és - egykori professzora, Márki Sándor ajánlására - rendes tagjai közé választotta.44 45 130.2. 42 Dósa[Endre] elnök (Kolozsvár, 1921. május 14.) PMKL. IV. 130. 2. 43 „Mi veteránok előbb-utóbb kidőlünk, megnyugvásunkra szolgál, ha nyomunkba saját nevelésű szellemi örökösök léphetnek. Biró Vencelt magántanárságra melegen ajánlja. Bp., 1923. január 20. Dr. Szádeczky K. Lajos.” MTAK Kt„ Ms 4165/72. „Én tehát javaslom, hogy a Tekintetes Kar fogadja el Dr. Biró Vencel irodalmi működését az Erdély történetéből magántanárrá való képesítés alapjául és bocsássa a jelölt urat kollokviumra. Szeged, 1923. március 8. Dr. Erdélyi László” MTA Kt, Ms 4165/72. 44 „Bátyám leveléből értesültem, hogy Méltóságod irántam tanúsított állandó jóakaratát most újabban ismét mennyire kimutatta, amikor a Szent István Akadémiában tagul ajánlott.” Biró Vencel levele Márki Sándornak (Cluj -Kolozsvár, 1923. február. 15.). MTAK Kt, Ms 5160/484. „Méltóságod lapját megkaptam s a Szent István Akadémia jelölése ügyében való szíves tudósítását hálásan köszönöm. Jól esik olvasnom, hogy Méltóságod érdekemben annyit fárad.” Biró Vencel levele Márki Sándornak (Cluj -Kolozsvár, 1924. március 18.) MTAKKt, Ms 5160/489. 45 Magyar Kisebbség, 1923. 21. sz. 832-839. 46 Magyar Kisebbség, 1924. 15-16. sz., 646-653. 47 „A katholikus egyház intézményei, javai, iskolái ellen az állam megbízásából micsoda munkát írt Ghibu Onișifor egyet, tanár, nem kevesebbet kívánva, mint a status egész vagyonát. Az Erdélyi Fejedelemség kutatása kapcsán egyre jobban elmélyedt a korabeli magyar-román kapcsolatok témakörében. Erről szóló tanulmányai a Jakabffy Elemér szerkesztette nemzetpolitikai szemlében, a Magyar Kisebbség folyóiratban jelentek meg. A 16-17. század történéseit idézi Az erdélyi és a román fejedelmeké című írásában, az 1. Rákóczi György és Basarab Máté havasalföldi fejedelem46 című tanulmánya pedig a két fejedelem szövetségét elemzi. A jóleső elismerések további komoly munkára ösztönözték. Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene című összefoglaló jellegű, többszerzős munkában (Dicsőszentmárton, 1925) három fejezet megírása is nevéhez fűződött: A Báthoryak kora, Az impériumváltozás kora és A katolikus restauratio. 47 Még abban 21
