Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
SAS PÉTER: BIRÓ VENCEL PIARISTA TÖRTÉNETÍRÓ HELYE ÉS SZEREPE AZ ERDÉLYI TUDOMÁNYOS ÉLETBEN
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" a középkori rész kimunkálása volt a feladata.38 Victor Motogna egyetemi tanár hivatalos és kifogásokat megfogalmazó bírálata után az Erdélyi Római Katolikus Státus Igazgatótanácsa 1922. szeptember 22-én felkérte a szerzőket, hogy tegyék meg a szükséges változtatásokat, és dolgozzák át a kifogásolt részeket, különös tekintettel a románok eredetének magyarázatára és a Világháború címen megírt fejezetre.39 A tankönyv Denderle József piarista tanár átdolgozásában 1940-ig volt használatban, hozzájárulva a magyar iskolák tanulói történelemszemléletének és ismeretanyagának bővüléséhez. újkor részének megírására. (Kolozsvár, 1922. szept. 8.) GYFL. ERKSL. VI. 28: Biró Vencel. 38 „A megbízó iratban jegyzőkönyvi kivonat van, amelyben rám ez áll: d., Történelem az V, VI. és VII. osztály számára. Magyar szempontok kiemelése V-VI. osztály ó- és középkor egy könyv. VII. osztály újkor a politikai földrajzzal. (Az eltávozott Márki Sándor dr. helyett Biró Vencel dr.).” Biró Vencel levele Márki Sándornak (Cluj -Kolozsvár, 1921. augusztus 6.) MTAK Kt, Ms 5160/478. „A tankönyv készül, de lassan, mert nagyon meg vagyunk terhelve. Az V-est Buday írja, a Vl-VII-osztályost Patayval ketten, közös név alatt és lehetőleg egyforma stilizálással.” Biró Vencel levele Márki Sándornak (Cluj -Kolozsvár, 1922. március 18.) MTAK Kt, Ms 5160/480. 39 „A bírálat is megállapította, hogy látszik, hogy professzor úr tanítványai vagyunk. Elismeréssel szól róla, de a VI. osztályos részben a románok eredetéről határozottan a hivatalos álláspont közlését kívánja, a VII. részben meg a világháború teljes átdolgozását.” Biró Vencel levele Márki Sándornak (Tata, 1922. július 24.) MTAK Kt, Ms 5160/482. 40 Katholikus Szemle, 1922. 3. sz. 191. 41 Az EME választmánya 1910. január 12-i ülésén iktatta rendes tagjainak sorába. 49-1910. Dr. Lechner Károly alelnök és Dr. Schilling Lajos. (Kolozsvárt, 1910. január 18.) PMKL. IV. Az oktatással párhuzamosan tudományos munkásságát is igyekezett folytatni. Diplomáciatörténeti kutatásai szolgáltak forrásként az Erdély követei a portán címen megjelent könyvéhez (Kolozsvár, 1921). Székely Ottokár korjelző kifejezésekkel fogalmazott ismertetése kiemelte, hogy „tudományos értéke mellett érdekfeszítő olvasmány is. [...] Példát szolgáltat a legnehezebb időkben sem lankadó hazaszeretetnek, emléke a magyar Erdélynek s egyúttal jele a száz maroktól fojtogatott mai erdélyi magyarság életének is.”40 Ebben a témakörben - az erdélyi fejedelemségnek a török portához való viszonyáról -több cikket publikált a Pásztortüz irodalmi és művészeti, valamint a Jóbarát - alcíme szerint - „irodalmi és tudományos folyóirat az ifjúság számára” sajtótermékekben. Munkálkodása elismeréseként az Erdélyi Múzeum-Egyesület már korábban rendes,41 majd választmányi tagjának választotta. 1921. május 14-én az 20
