Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi alkancellária megalakulása Bécsben
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Tehát a nehézkes eljárás megszűnik. A fennlévő kancellár vagy vicekancellár mostantól fogva a felségnek az Erdélyből jött folyamodásokra vezetett döntése alapján a királyi decretumot kiállítja, amelyet a felség mellett ő is aláír és Erdélybe leküld. E rendelet a bécsi kancellárság megalakulásának eredete - elvben. Mert az erdélyieknek e megoldás ilyen formájában nem tetszett. Attól tartottak, hogy a bécsi kancellár vagy alkancellár a gubernium fölé kerekedik, attól is féltek, hogy a kancellária Bécsben függetlenségét veszti el, mivelhogy az udvar eleinte arra is gondolt, hogy az erdélyiek bécsi kancelláriáját a magyarországi kancellária alá helyezi. Az erdélyiek tehát, amennyire lehetett, húzták-halasztották a végrehajtást. 1693 szeptemberében alkancellárrá választották ugyan Alvinczy Péter ítélőmestert, de különösebb utasításokkal nem látták el. Amikor azonban látták, hogy a felség akarata elől ki nem térhetnek, végre az 1694. február 25. - április 6-i országgyűlésen elhatározták, hogy ezután állandóan alkancellárt tartanak Bécsben, és hosszas tárgyalások után e díszes állásra Kőröspataki Kálnoky Sámuelt választották meg. Kálnoky Sámuel régi, tapasztalt ember volt. Bölcseleti tanulmányait Bécsben fejezte be. Zrínyi Péter mellett katonai és politikai ismereteket gyűjtött, Thököly ellen sikerrel harcolt, Háromszék főkirálybírájává lett. Katolikus ember volt, megválasztásával az erdélyiek részben az udvarnak kedveskedtek, részben a méltányosság kívánta, hogy az egyik kancellár katolikus legyen olyan korban, amikor a főhivatalokat mindig a vallás figyelembevételével töltötték be. A választásból és az alkancellárnak adott utasításokból világosan látszik, hogy az erdélyiek a bécsi alkancellária önállósítása és a kancelláriába való huzamos beülése ellen védekeztek. Ügy határozták, hogy a vicekancellár Erdélyben az ítélőmesteri címet viselje, a vicekancellári címet csak Bécsben használja egy évig, amelynek eltelte után jöjjön vissza Erdélybe. Utána a másik ítélőmester menjen Bécsbe egy évre. Azután a harmadik következik egy évre. Vagyis a három ítélőmester között forogjon a hivatal az elibök adott utasítás szerint. Ez az utasítás elmondja, hogy a vicekancellár mellett két referendárius és egy titkár legyen, aki irattáros (regisztrátor vagy konzervátor) nevet is viselhet. E három egyenlő fizetésű és tekintélyű legyen, ne vallás, hanem a három nemzet szerint következzenek. A vicekancellár az ő megegyezett tanácsukkal és aka159
