Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Az erdélyi alkancellária megalakulása Bécsben
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" intézést megkönnyítse és meggyorsítsa. Azon volt tehát, hogy az aprólékos adományozások érvényesek legyenek akkor is, ha a király azokat alá sem írja. Másrészt előterjesztőt, referendáriust hagyott Bécsben, aki a királyi aláírásokat megszerezze. Az elintézés azonban még így is lassú lett volna. Elgondolásuk szerint az erdélyi kéréseket a referendárius vigye a felség elé. A felség aztán tetszése szerint beleegyezést ír rá. A kérőirat erre a ráírt beleegyezéssel együtt lekerül Erdélybe. Itt a kancellárián kiállítják az okiratot, visszaküldik Bécsbe. Ott a referendárius az okiratot a felség kezébe juttatja, a felség aláírja, a referendárius visszaküldi Erdélybe, ahol ráteszik a gubernium pecsétjét és kiadják. E nehézség dacára azonban e rendszer biztosította volna a guberniumnak azt a jogát, hogy a kancelláriát teljesen kezében tartsa. Attól félt ugyanis, hogyha a kancellár Béccsel közelebbi kapcsolatba jut, akkor ennek hatása alá kerül, a gubernium tekintélyén csorba esik, a visszaélések meg felhalmozódnak. Isten mentse őket, védekeztek az erdélyiek, hogy gondolatban is eszükbe jutna, „amit a rosszul magyarázó elmék arra magyarázhatnak”, hogy őfelségétől eltávolodjanak, és úgy tűnjenek fel, mint akik a királyi kegy kapuját az odafolyamodók elől el akarnák zárni. De a közjó és a király nyugalma kívánja, hogy a gubernium ne mellőztessék. Egyébként a felséges udvar nem győzi a sok panaszt „a mi nemzetünk nyughatatlan természetéhez képest”. Azon voltak tehát, hogy a király a gubernium megkérdezése nélkül semmi erdélyi ügyet ne intézzen el. A kérdést végre is a felség oldotta meg. 1693. április 29-én a kancellár számára kiadott utasításában elrendelte, hogy udvarában állandóan kancellár vagy alkancellár üljön, meghatározott napokon az ügyeket eléje terjessze, döntését meghallja és továbbítsa. A kancellár vagy vicekancellár mellett legyen két referendárius, egy irattáros (regisztrátor), egy pénzkezelő (taxator), három íródeák (kancellista). A felségnek teendő előterjesztések felől előbb a kancellária tanácsában határozzanak, a többség véleményével együtt a felségnek előterjesszék és az uralkodó határozatát Erdéllyel közöljék. Megszabta, hogy véleményük megalkotásában a hazai törvényekhez és szokásokhoz tartsák magukat. A kiállított iratokat a királyon és kancelláron kívül a referendárius írja alá. A kancellárt, vicekancellárt az erdélyiek jelöltjei közül a király választja, a kinevezettek esküt tesznek. 158
