Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL követ nagy kísérettel jött, amelyben százötven ember volt összeszámolható, továbbá harminchat teve, tizenhat öszvér, százötven ló tarkították a menetet. A basa az aranygombú vereszászlót, amelyet magával hozott, összetalálkozáskor megcsókolta, a fejedelemnek nyújtotta, aki hasonlóképpen megcsókolta azt, és szállásáig ment a követtel. Az akkori helyzet magyarázza meg, hogy Báthory István mennyire megalázkodott. Fejedelemség lesz-e Erdély vagy magyar vajdaság, ez volt a kérdés. A török miatt a fejedelemség látszott előnyösebbnek, innét a követ személyével szemben a nagy megtisztelés. Egyébként a török császár is megtette, hogy a Konstantinápolyba jövő erdélyi követség megszemlélésére alkalmas helyre ment, és onnét nézte meg a bevonulást. Bethlen Gábor fejedelem feleségének, Brandenburgi Katalinnak megerősítő irata elé Bethlen István kormányzót, a fejedelmi tanácsosokat, kétezer kopjást, ezer kék drabantot, háromszáz német gyalogost küldött ki, és úgy kisértette a követet szállására. I. Rákóczi Ferenc fejedelmi jelvényei megérkezésekor nyolcszáz német puskás, négyszáz kék drabant, ötszáz pázsitzöld ruhás mezei (jobbágy) katona, továbbá német lovasok, udvari emberek lóháton, Kemény János fővezér, a főnemesség, a fejedelem tigris- és párducbőrös étekfogói, a táblai bírák, a fejedelem tanácsosai mentek ki, továbbá maga a beiktatás előtt álló kis fejedelem, az udvari kapitány: Bethlen Ferenc kíséretében. Huszonhat nagyobb fajta ágyú dörgése fokozta a fogadási pompát. Ehhez járult a nagy zenebona, amely a törökök bevonulását kísérte, ugyanis mindig dobok és sípok hangjai mellett érkeztek. Amikor I. Rákóczi György fejedelem korában a magyar király követe: Sennyey István püspök, kancellár tartotta bevonulását száztíz lóval, egy csomó kocsival, szekérrel, a fejedelem i^. Bethlen István kancellárt küldötte ki eléje. Legnagyobb feltűnést keltett Apafi Mihály fejedelem korában Jósa István magyarországi követ bevonulása. Pap létére sastollas kalapot tett fel, veres török csizmát húzott, nyakába párducbőrt akasztott, lóhátra ült, oldalára aranyos kardot kötött és három vezetéklóval, huszonegy kísérővel érkezett a fejedelem lakóhelyére, Fogarasba. Ha ugyanabból a birodalomból egyszerre két helyről is jött követ, akkor először a rangosabbat vezették be. így megtörtént, hogy egy időben érkezett a török császár és a budai basa követe. Először a császár követét hozták be. 149
