Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Külföldi követek fogadása az erdélyi fejedelmi udvarban

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" Nehezebb volt a helyzet akkor, ha több országból jöttek egy időben követek, mivel ezek féltékenyen ügyeltek arra, hogy fogadásuk sorrendjében országukat és uralkodójukat sérelem ne érje. Olyan kényesen vették a rangot, hogy példá­ul Konstantinápolyból Bécsbe, viszont Bécsből Konstantinápolyba egy időben ment követség, kiszámították, hogy hol van a fele út és a követek ott egymást bevárva, folytatták útjukat. Erdélyben is előfordult, hogy adott esetben több ország követei összejöttek, így I. Rákóczi György alatt egyidőben időztek Er­délyben a havasalföldi vajda, temesvári basa, lengyel király és magyar király követei. Bethlen Gábor lakodalmára, Kassára a havasalföldi vajda, lengyel ki­rály, a bajor és brandenburgi választófejedelmek, több német herceg, a török császár és magyar király követei jelentek meg. A fejedelemnél való fogadás előtt már a bajor és brandenburgi követek heves szóharcot vívtak egymás között méltóságuk megállapítása felől, Bethlen Gábor fejedelemnek meg a török és magyar követek fogadása okozott fejtörést. Szíve a keresztény császár-királyhoz húzta, esze a török mellett érvelt. Végre is szokott diplomáciai ügyességével és a véletlen közbelépésével oldotta meg nehéz feladatát. A Németországból jövő fejedelemasszony ugyanis útközben megbetegedett, amely körülményt a feje­delem a magyar követnek sietett tudtul adni, s újabb híradásokkal érkezését addig késtette, amíg a török követ, akivel a betegséget nem tudatták, pontosan megérkezett. A fejedelem gazdagon megajándékozta, de nem várakoztatta őt, hanem a magyar követ bejövetele előtt „elbeszélés A követ pár nap alatt kipihente az utazás fáradalmait és várta a fejedelmi kihallgatás idejét. Azalatt ügyeltek arra, hogy magánemberek ne férjenek a kö­vet közelébe. Miután a fejedelem a kihallgatásra (audienciára) időt tűzött ki, az udvari kapitány a követnek azt megjelentette, és ünnepélyes felkiséréséről gondoskodott. II. Rákóczi György alatt, 1652-ben, egy azab (nem szervezett katonaság) basa jött Gyulafehérvárra. Zülfikár aga veje volt e követ. Zülfikáré, aki a portán az erdélyieknek tolmácsolt, évtizedekig hűséges szolgája volt az erdélyi fejedel­meknek, Erdély miatt sok szidást eltűrt, még a Héttoronyban is raboskodott. Ennek a Zülfikárnak veje jött tehát Erdélybe harminc emberrel és huszonöt arany-ezüstös hátas paripával. Illendő dolog volt, hogy kihallgatása is a kons­tantinápolyi jó baráthoz legyen méltó. 150

Next

/
Thumbnails
Contents