Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Erdély és a porta
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL béréi, a központban a lassú ügyvezetésnél az elintézést siettessék.58 Adminisztratív szerepet töltöttek be, s azért a török iratok őket kommisszáriusoknak is nevezték. Az adó beszolgáltatásán kívül feladatuk volt, hogy uralkodójukat védjék, őket a trónkövetelőkkel szemben a hatalomban megtartsák. Előkelő hazafiakból teltek ki, fizetést eleinte nem kaptak, hanem otthon földbirtokokkal elégítették ki őket. Jelentéseik az erdélyi fejedelemség idejének megfelelő korból nem maradtak fenn. 58 U. o. 29., 32. 59 U. o. 46., 53-57. 60 Érd. Tört. Adatok II. 106., I. Rákóczi György és a porta 155., 472. Sorsuk nem volt irigylésre méltó. Ha a törökök valamiért haragudtak, mindenféle bántalmazásnak voltak kitéve. Megverték, vagy meg is ölték őket. Ha uruk hűtelen lett, akkor az árulásért a főkapithia életével lakolt, a többit megverték. Ha a vajdát helyéből elmozdították, akkor kapithiáit a portán kicsúfolták s megverték. A császár egy alkalommal megparancsolta, hogy Vitéz Mihály kapithiáit vigyék a piacra s fejüket vágják le. Egyszer a havasalföldi kapithiát kampós botjával maga a fővezér verte meg, mivel a város élelmezésére szükséges juhhús nem érkezett meg. Máskor a havasalföldi kapithiát láncra verve börtönbe dobták, mivel gazdája az ajándékokat nem küldte be. Ha a török hivatalnokokat a kapithiák meg akarták vesztegetni s a vesztegetés nem sikerült, akkor a kapithiák kínzásnak, verésnek, börtönnek voltak kitéve.59 Erdélyi kapithiával ilyesmi soha meg nem történt, verésről, kivégzésről még a legnehezebb viszonyok között sem volt szó. A különbség Erdély és a két vajdaság között annyira nyilvánvaló volt, hogy ennek a törökök és az erdélyiek is kifejezést adtak. Bethlen korában egy pasa kifejtette, hogy ők tudják, hogy az erdélyiek nem olyanok, mint a moldovaiak és havasalföldiek, hanem különbek. I. Rákóczi György figyelmeztette követét, hogyha Erdéllyel úgy akarnak bánni, mint a két vajdával, az ellen szólaljon fel. Egyik követ megjegyezte, hogy a vajdákkal a törökök úgy bánhatnak, ahogyan akarnak.60 Az erdélyiek felfogásában állandóan benne élt, hogy sorsuk a két vajdaságénál különb, hogy a portához való viszonyuk kedvezőbb. Erdélynek a portához való viszonyát a török történetírók is eléggé pontosan megjelölték. Ilyen kifejezések fordulnak elő náluk: Erdély a szultántól függetle141
