Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK" sokaságát) látván, soha ennyi néppel vele szemben nem szállottam volna.” Az ugyancsak egykorú Mikó Ferenc szerint azonban a győztes seregnek a vajda hadával szemben kettős előnye volt: a nemesség részéről a jobb és erősebb vitézek, Básta részéről meg a szép lovas fegyveres had és a puskás erős gyalogos had.18 18 Gyulafi Lestár feljegyzései 1565-1605. 40. M. Tört. Emi. írók. XXXIII. Mikó Ferenc i. h. 147. 19 Borsos i. h. 27. Az ütközetben sok székely elesett, kifejezőjéül a véradónak, amellyel a szabad állapot mindig együtt járt. A jobbágyság bizonyos arányszám szerint, a nemesség ellenben fejenként vett részt a harcban. A magyarság mindenkori nagy pusztulásának ez az egyik magyarázata. A csatanyerés egyben a németpártból kiábrándult Erdély fellélegzését jelentette. Határkő az ütközet, amely a török érdekkörbe tartozó erdélyi fejedelemségnek a Nyugattal, a magyarsággal való együttélése próbálkozásait hosszú időre lezárja. Az utóbbi idők sok változása, a sok megpróbáltatás és izgalom ugyanis a németpártot egyáltalán nem igazolta. Mostantól kezdve a törökpártiság kerekedett felül, hogy átmeneti nyomorúságok után, reális gondolkozású fejedelmek bölcsességétől irányítva, az országnak békésebb napokat biztosítson. A változás úgy kezdődött, hogy Básta segítő munkája dacára a miriszlói csata után nem egész négy hónap múlva, nem kis meglepetésre, az egykorú Borsos Tamás szerint „nagy orcátlanul”,19 az országgyűlés Báthory Zsigmondot hívta vissza a fejedelmi székbe. Ez annyit jelentett, hogy Erdély az adott körülmények között a török védelem alatt látta jövő nyugalmát biztosítottnak, és e politikára történő visszatérést Báthory Zsigmondra bízta. Nem kis csalódás kellett ahhoz, hogy e politika megvalósulását attól várták, akinek kapkodása a sok nyomorúsággal telt időszakot bevezette. Drámai mű alapgondolatához méltó az indító ok, amely a politikai fordulat mélyén lappang. Erdély a Mihály vajdának történt kiszolgáltatása, egyének és tömegek tragédiája, az ország kifosztása után új út keresésére kényszerült. A szabadon választott Báthory Zsigmond személye, minden múlt balfogása ellenére, most a fejedelmi életet élő, a súlyt és tekintélyt biztosító Erdélynek jelképévé vált. 106
