Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés
TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL Mihály vajda nemzeti törekvései szemléltetésére az erdélyi románok érdekében tett intézkedései könnyen összegezhetők. így minden felhatalmazás nélkül („usurpata sibi huiusmodi licentia”) románjainak bőséges javakat, várakat, kastélyokat és udvarházakat osztott szét. Az 1600. július 20-27-i fehérvári országgyűlésen elfogadtatta, hogy a magyar, szász vagy román falvak a szomszédos román falvaknak szabad helyeken és a határban legeltetést engedjenek, abban az esetben, ha a határokban történő legeltetést a szomszéd falvak részére a román falvak is megengedik. Az országgyűlés a lovaknak, ökröknek, teheneknek, sertéseknek legeltetését engedte, mivel a szomszédság a juhlegeltetést eddig se engedte meg. Kiemelte az országgyűlés, hogy az ilyen falvaknak a legeltetést eddig is csak azért tiltották meg, mivel azok az ő vetéseiket barmaikkal, juhaikkal megétették, szénafüveikben, szőlőikben sok kárt tettek, a szőlők karóit, gyepűit elégették, és több efféle visszaélést cselekedtek. A vajda második kívánságára ti., hogy a román papokat a község szolgálatára senki se kényszerítse, az országgyűlés kimondta, hogy azok efféle szolgálattól, vagyis bizonyos jobbágyi terhektől minden helyen személyekben mentesek legyenek.16 16 U. o. IV. 526-527, V. 171. 17 N. Bálcescu, Xenopol, Iorga, Giurescu, Lupaș román történelmeik vonatkozó részeit. Mindössze ennyi az, amit a vajda a román jobbágyság érdekében tett. Jobbágyi terheik könnyítéséről, vagy ami még több: a román jobbágyságnak székely mintára történő szabaddá tételéről nem esett szó. A román papokat sem tette nemesekké, csak a közszolgálat alól mentesítette őket. Intézményes berendezkedéseknek, államszervező intézkedéseknek semmi nyomuk. A katonai eredményeken és a magyar történelmi forrásokon túlmenően az újabb román történetírás sem tud adatokkal szolgálni.17 A miriszlói csatában (1600. szeptember 18.) a vajda seregét az elszánt nemesség bátorsága és Básta ügyes hadvezéri fogása törte meg. Biztos hadállásából, amíg tettetett visszavonulással Básta őt onnét ki nem csalta, a vajda keményen lövette a magyarokat. De mintha kősziklát lövetett volna, a magyar úgy állott ott - adja a szót Mihály vajda szájába Gyulai! Lestár egykorú történetíró. A megnyert csata után a magyarokat ugyanez író szerint Básta György is megdicsérte: „Vas a ti fejetek - úgymond - mert én ezt (ti. Mihály embereinek 105
