Biró Vencel: „Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük”. Történeti tanulmányok - Biró Vencel összegyűjtött tanulmányai 2. (Budapest, 2021)

TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGRŐL - Tűzpróba (1603–1613). Bevezetés

„ERDÉLYT JOBBAN MEGSZERETJÜK, HA AZT MÚLTJÁVAL EGYÜTT ISMERJÜK"

nemesek meghívására Rudolf hadvezére, Básta György is csatlakozott az ellenálló erdélyi sereghez.

Nagyenyed vidékén, Miriszlónál került szembe a két tábor. Mint Báthory Endre fejedelem megtámadásakor, a vajda seregének tekintélyes részét most is székelyek alkották. A csata előtt hiába ígérte nekik a nemesség, hogy őket régi szabadságukban mindörökké megtartja, hogy a szenvedett bántalmakért soha bosszút nem áll, hogy miként a táborban megjelent aranyosszéki székelységgel, a többivel is együtt akar élni vagy halni.15

A székelység Marosszék kivételével nem csatlakozott.

15 U. o.IV. 534.

Eszerint tehát most sajátos helyzet adódott. A székelység ugyanis eddig, ha a vajda oldalán harcolt is, Rudolf pártjához tartozott. Viszont most a császárnak hadvezére, Básta, az erdélyi nemesség táborába szállott. A székelység eddigi politikai magatartását: a császár-királyhoz állást, igazolni tudta, a csata idején azonban már harmadik versengőről volt szó, aki Erdélyre vágyott. A figyelő valóban gondolkozóba esik: megtévesztés, helyzet fel nem ismerés, hűtlenség esete forog-e itt fenn?

Nyilvánvaló, hogy a múlt tapasztalata alapján a székelység a nemesség ígéretében nem bízott, a közelmúltban elkövetett erőszakosságai után a nemesség bosszúállásától is tartott. Bizalmatlanságában Bástának sem hitt, aki a nemességhez csatlakozván, azzal egynek mutatkozott. De a zűrzavarban, amely e szomorú időszakot j ellemezte, magyar főurak is a kapkodás, a táj ékozatlanság útvesztőj ében hányódtak, annál inkább tehették ezt az egyszerűbb közszékelyek. Básta megbízásának mértékével sem igen lehettek tisztában. A székely szabadság megtartása volt a székelység álma, amelyet Mihály vajda révén szereztek vissza, a vajda tűnt fel tehát olyannak, mint aki egyelőre e szabadság biztosítéka. Erdélyi román fejedelemségről, vagy még nagyobb elképzelésben: Erdélyt és a két román fejedelemséget összefogó román államról szó sem esett, az utókor sem tud ennek bizonyítására érveket találni. Tisztán katonai hódítás az, amit a rejtélyes vajda felmutatott, nagyobb nemzeti elgondolás és végrehajtás nélkül. Eljárása hatalmi tény, amilyent egyes erdélyi fejedelmek is felmutattak, amikor a román fejedelemségeket Erdélyhez fűzték.

104