Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

A közreadó előszava

BARTOK BÉLA ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA tartózkodásra utazott el az Egyesült Államokba, hanem végleg el akarta volna hagyni a hazáját - vagy további példaként Bartók Bélát olyan fény­ben mutatják be, mint aki a legkülönfélébb szerelmi kalandokban vett volna részt a házasságai alatt - vagy egyszer az 1919-es tanácsköztársa­ságban „közreműködő” kommunistának, majd máskor Olaszországban is koncertező és ezzel a fasizmust kiszolgáló művésznek, majd megint más­kor antifasiszta „partizánnak” tüntetik fel, és folytathatnám a sok esetben egymásnak is ellentmondó áltudományos és hazug megnyilatkozásokat. Éppen ezek a rágalmak teszik időszerűvé és szükségessé most e fontos tör­ténelmi tényeken alapuló mű teljes tartalmának megjelenését. Keresztapám az Apám életének krónikája című könyvének megjele­nésekor uralkodó, „szocialistának” nevezett rendszer körülményei között számtalan - már akkor is a birtokában lévő - információt nem jelentethe­tett meg. Már a nyomdába kerülést követően készült arra, hogy amikor le­hetősége lesz rá, ezekkel és az időközben előkerült levelekkel és adatokkal kiegészítve elkészítse a teljes művet, és azt mind magyar, mind angol nyel­ven kiadassa. Sajnos az 1989-90-es politikai változások után négy évvel bekövetkezett halála miatt erre életében már nem volt lehetősége. Az álta­la kiadásra összerendezett adatokat azonban rám bízta, így ennek alapján, valamint a halála óta eltelt évtizedekben fellelt levelezések és összegyűjtött más adatok alapján Feleségemmel össze tudtuk állítani a Keresztapám ál­tal vágyott teljes művet: Bartók Béla életének krónikáját. Az 1981-ben megjelent Apám életének krónikája című csonka mű időközben megélt egy második kiadást 2006-ban (Hagyományok Háza - Helikon Kiadó). Abban a kiadásban az azt előkészítők, ha nem is nagy számban, de néhány helyen javításokat és kis számban kiegészítéseket tet­tek, ezeket természetesen mi is figyelembe vettük. Fontos forrás volt Bar­tók Péter: Apám című könyve (Péter Bartók: My Father; Bartók Records 2002.), melyben Bartók Béla amerikai levelezésének nagy része megjelent. Az utolsó fejezet megírásához elengedhetetlen forrást jelentett i^. Bartók Béla: Az öt földrész, ahogy én láttam 186 utazásomon című könyve (Püski 8

Next

/
Thumbnails
Contents