Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Diákévek (1890–1903)

1892

BARTOK BÉLA

ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA

összeállításában felsorolt 1891-es kompozíciói: Gyorspolka, Béla polka, Katinka polka, Tavaszi hangok, Jolán polka, Gabi polka, Nefelejts, I. Ländler,

Irma

polka (Voit

Irmának),

Radegundi visszhang, Induló, IL

Ländler, Cirkusz

polka, IL

Sonatine.

1892

Januárban Nagyváradról megújítja édesanyjának karácsonykor tett ígéretét a skálázásra és a német tanulásra vonatkozóan: „Azt már én rég tudtam, hogy a zongorázás nem elég a műveltségre és különben is baja történhetik a kezemnek és így mi lenne belőlem”.

Ekkoriban egy Beethoven-szonátát tanul (feltehetőleg az op. 53-at) és Weber zongoradarabokat,

a

Rondo

brillantét,

melyet nagyon nehéznek talál, később a Polacca brillantét. Kerschen kívül időnként Kerschné is ad zongoraórát. Bartók kb. napi másfél-két órát gyakorol, „örömest”.

Január 23-án utólagos születésnapi jókívánságot küld édesanyjának Nagyszöllősre.

Március 31. Megkapja a második időszak értesítőjét: 2 jeles, 2 jó és 4 elégséges, a januártól mulasztott 43 óra mellett. A bizonyítványt igazságtalannak tartják, Bartókné nagyszöllősi kollégáinak is megmutatja, akik egyenesen hírlapi tiltakozást akarnak közreadni. Ezt Bartókné megakadályozza, de kiveszi fiát a gimnáziumból és hazaviszi Nagyszöllősre. Ö maga szabadságot kér.

Április 20-án, már Nagyszöllősről, anyai tanácsra húgával együtt névnapi jókívánságokat küld nagybátyjának, Voit

Albertnak.

Május 1. Nagyszöllősön a Megyeház nagytermében a polgári iskola jótékony célú hangversenyt ad. Ez Bartók Béla első nyilvános szereplése. Műsora: A. Grünfeld

Spanisches Ständchen, J.

Raff

Impromptu,

Beethoven op. 53-as

Waldstein-szonátá^mk Allegro

tétele

és saját A

Duna folyása című műve.

24