Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Diákévek (1890–1903)

DIÁKÉVEK (1890-1903)

1893

Ezután rövidesen áttelepülnek Pozsonyba, ahol a Kir. Katholikus Főgimnáziumban újra járja a

II.

osztályt, és Erkel Lászlónál folytatja zongoratanulmányait.

A szokásos év végi kimutatásban mindössze négy 1892-es szerzeményt tüntet fel: a Nagyváradon írt III. Ländlert,

a

Tavaszi dalt és a Nagyszöllősön írt Szöllösi darabot; a hangversenyen játszott, édesanyjának ajánlott A Duna folyása, Nagyszentmiklós (!), Nagyszöllős és Pozsony keletkezési hellyel, 1890-1894 dátummal szerepel.

1893

Május 17. Élete első majálisán vesz részt az iskolával, és nagyon élvezi.

július 29. Pozsonyban megkapja a

II.

osztályról szóló végbizonyítványt: 2 jeles (hittan, földrajz), 5 jó, és tornából elégséges. 53 órát mulasztott. Bartóknénak nem sikerült Pozsony környékén állást szereznie; szeptemberben Besztercére (Beszterce-Naszód vármegye) helyezik, így újabb költözés következik. Bartók Béla beiratkozik a besztercei német nyelvű gimnázium III. osztályába. (Magyar gimnázium nem volt a megyeszékhelyen.)

Október 19-én Nagyszebenben (Szeben vármegye) megszületik Ziegler

Márta Kornélia Wanda,

Bartók

első felesége. Szülei az ágostai hitvallású evangélikus Ziegler

F.

Károly

százados és a református Rudolf Zs. Wanda. Márta

lányukat a református egyház anyakönyvének XIX (II) kötet 72. lapján jegyezték be. Ö a legkisebb gyermek, testvérei az ekkor már elhunyt Wanda,

és

a későbbiekben szerepet játszó Károly, Vilmos és Hermina („Herma”).

Bartók öt 1893-ban Besztercén keletkezett művet sorol fel: a Kőszegváry Margitnak, Ilonának és Jolánnak ajánlott Margit polkát, Ilona mazurkát és Jolán mazurkát, a Rónay Lajosnak ajánlott Lajos valcert és az „Elzácskának” (húgának) ajánlott Elza polkát, mely csak 1894-ben készült el véglegesen.

25