Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Család, gyermekkor (1855–1889)

CSALÁD, GYERMEKKOR (1 855-1 889)

1881-1889

1881. április 5. Bartók keresztelője a családi háznál. Keresztszülei: Dr.

Schreyer Viktor

közjegyző és felesége, Rittich Klementina. A későbbiekben - így valamennyi katonai iratában -, a hatóságok felületessége miatt, többször szerepel ez a nap születési adatként.

1881. június

végén kötelező himlőoltást kap s fertőzés útján 5 évig tartó kiütést, mely valószínűleg egyik oka egész életében visszahúzódó természetének.

Az év folyamán beköltöznek a földmívesiskolai igazgatói lakásába.

1882. júniusában

már meg tudja különböztetni a hallott táncdarabokat, és bár beszélni még nem tud, jelét adja annak, hogy egyik vagy másik jobban tetszik neki.

1883. január

25. körül kezdi a szavakat mondatokká formálni.

Betegsége tovább tart, ezért Budapestre viszik.

1884. márciusában

egy Péczely nevű orvos kísérli meg gyógyítását, de eredménytelenül. Ekkor kapja meg első hangszerét, egy dobot, melyen hosszabb ritmusképleteket dobol.

1884. június

1-én id.

Bartók

Béla megindítja Nagyszentmiklóson a Gazdasági Tanügy című havi folyóiratot, majd július 6-án gyógykezeltetésre Radegundba (Stájerország) utazik.

1885. január

13-án Nagyszentmiklóson, 60 éves korában, meghalt özv. Bartók Jánosné, Bartók Béla nagyanyja.

1885. március

14. Bartók 40 darabot tud már lepötyögtetni egy ujjal a zongorán.

1885. június 11. Nagyszentmiklóson megszületik Bartók Erzsébet, Bartók Béla húga, akit később „Elza” becenéven szólítanak.

1886. márciusában

a jó csellista id.

Bartók

Béla kamarazene társaival Ros

sini Semiramis

nyitányát

játssza otthonukban. Ennek hatására

1886. március

25-én, 5. születésnapján Bartók Béla saját kérésére megkezdi édesanyjától a zongoratanulást.

1886. április 23. Édesapjának névnapi köszöntőként egyhónapos tanulás után négykezes darabot játszik édesanyjával.

17