Bartók Béla, ifj.: Bartók Béla életének krónikája (Budapest, 2021)

Család, gyermekkor (1855–1889)

1881-1889

BARTOK BÉLA

ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA

1887. július

17. Édesapjával és annak húgával, Bartók Saroltával Radegundba utazik. Erre utal későbbi gyerekkori művei közül a Radegundi visszhang.

Édesapja egészségi állapota egyre romlik, valószínűleg emiatt

1888. január

13-án Bartók feljegyzése szerint „át lett rendezve a zongoraszoba ebédlővé”. A betegség (bronzkor) hamarosan végzetessé vált.

1888. augusztus 4-én Nagyszentmiklóson, 33 éves korában, meghalt id.

Bartók Béla.

1888. augusztus 6-án temették a nagyszentmiklósi ún. „német” temetőbe, és augusztus 7-én mutatták be az engesztelő szentmise áldozatot lelki üdvéért.

A Bartók-családnak végzetes csapás a családfő halála. Az ősz folyamán megérkezik az új földmívesiskolai igazgató, ezért Bartókék átköltöznek az ún. Blickling-féle házba. A fiatalon meghalt édesapa után még nem jár nyugdíj, ezért Bartókné tanítónői állást keres, ami sok nehézséggel jár.

1889. január

25-én, még Nagyszentmiklóson, Paula-napi üdvözletként ezt írja Bartók:

„Kedves Mamám! Névnapodnak reggelén Mit tehetnék érted én? Összeteszem két kezem És kérem jó Istenem, Hogy tartson meg tégedet S akik néked kedvesek, Egészségben, jólétben, Folytonos kegyelmében.

Szerető fiad Béla”

18