Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA a plébánosi posztot minden esetben magyar személlyel tölti be.275 A magyar kormány erőfeszítéseit azonban további alkudozás után sem koronázta siker.276 275 Tisztázat a közös külügyminiszternek, 1903. szept. 17. MNL OL K 26 ME 575. cs. 3845/1903 XVIII t. 407. asz. 276 Ez abból is kiviláglik, hogy Bukarestből külügyi csatornákon az a felpuhító javasat érkezett, hogy a plébános „magyarul tökéletesen tudó”, akár erdélyi szász, vagy román személy legyen; s hogy a kormányfő a magyar jogigények igazolásául csatolta Auner Károly volt bukaresti kanonok röpiratát a Barácia múltjáról. Fogalmazvány a közös külügyminiszternek. MNL OL K 26 ME 742. cs. 2805/1904 XVIII, t. 1702. asz. 277 Szmrecsányi püspök írta a kormányfőnek, hogy „.. .a németek nagy része nem jó szemmel nézi a magyarok szervezkedését...”. Szmrecsányi Pál püspök 1902. dec. 7-ei levele Széli Kálmán miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4687/1902 XXII. t. 540. asz. 278 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése. 30. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. A kivándoroltak anyagi viszonyaira jellemző, hogy hasonló, vagy még rosszabb volt a helyzet az egyházi adó befizetése körül a református gyülekezetek némelyikében. Esperesi kérdőpontok a brailai ev. ref. egyház részére, 1903. szept. 30. és Esperesi kérdőpontok a galaczi ev. ref. egyház részére, 1903. okt. 3. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 1213/1903. 279 Miniszterelnökségi fogalmazvány Szmrecsányi Pálnak (1903. febr. 8.) ill. Hivatalból: az akció 1902. dec. 15-i értekezletének határozatai. MNL OL K 26 ME 575. cs. 407/1903 XVIII t. 407. asz. A kudarc hátterét, s a Barácia valós gazdasági erőviszonyait jól megvilágítja, hogy az önálló magyar hitközség alakulásának - német gáncsoskodástól kísért277 - folyamatában mindössze 100 katolikus magyar tudta vállalni az egyházi hozzájárulás terhét.278 A regáti magyar katolikusok háza táján azonban nem csak az aránytalanul csekély tehervállalás jelentett gondot, de nem történt komoly előrelépés a magyar(ul tudó) lelkészek alkalmazásában és a vezetői szerepkörök arányos elosztásában sem. A katolikus akció-ág 1902. december 15-ei értekezletének határozataiból tudjuk, hogy az érsek dotációjának megemelése után a kormányzat határozottabban képviselte azt az elvet, hogy magyar, vagy magyar többségű egyházközségek élére magyar papokat állítsanak. Különös nyomatékkai kérték ezt Bráilán, ahol sikerült is elérni a magyarellenes Ion Karossella plébános távozását.279 Az akció vezetése változtatást sürgetett a bukaresti fiúiskola tanítói állományában is. Az itt szolgáló tanerők között nagy számban voltak idegenek. Az Iskolatestvérek rendjének Magyarországon nem is volt felettes hatósága, ahol kijárhatták volna további magyar ajkú oktatók alkalmazását. A vegyes ösz- 88
