Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET Négy némettel szemben - kétszer több hívőre - mindössze két magyar pap jutott. A második (Holló János) érkezésével ugyan már vasárnaponként is tarthattak magyar misét és litániát,270 mégis, a hívek elkeseredésükben a református hitre téréssel fenyegetve követelték a saját, magyar eklézsia megalapítását.271 Ez 1903 novemberében meg is történt,272 ám nem teljesült a Miniszterelnökség azon várakozása, hogy ezzel a ferences intézményközpont a korábbi gyakorlatnak megfelelően ismét magyar jellegűvé váljon. Ezt Khuen-Héderváry Károly kormányfő külön átiratban rótta fel Goluchowski külügyminiszternek,273 rámutatva, hogy a pallérozatlan magyar kisiparosokra és cselédekre a módos és iskolázott német kisebbség ugyan rákényszerítheti akaratát, ám ez esetben „satyra” volna, ha a magyarságtól elvett274 Baráciát magyar pénzen fejlesztenék. A magyar kormány csak abban az esetben volt hajlandó folyósítani az érsek által igényelt 20-25 ezer koronás beruházási támogatást, amennyiben (a fiúiskola kivételével) visszaadnak mindent, továbbá az érsek kötelezi magát, hogy t. 636. asz. A kérdés nemzetiségpolitikai vetülete, hogy az Erdélyből kiáramlott szászok felett mindinkább Németország vette át a felügyeletet. Ahogy a helyszínen járt Hegedűs Lóránt fogalmazott: „.. .átengedtük őket egy másik állam egyházi és nemzeti munkájának.” A román főváros mintegy tizenötezres németajkú lakossága a berlini Oberkirchenrat és a Gusztáv Adolf Egyesület szoros ellenőrzése alatt állt. Hegedűs 1902, 57. 270 A hétvégi istentiszteletek fél 9-kor kezdődtek. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése. 39. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 271 Uo. 30. 272 Rácz Pál Dániel hitoktató bukaresti pap szerint az erről szóló felhívást 1902. május 11-én tették közzé, amit Hornstein érsek is megerősített. MNL OL K 26 ME 548. cs. 2277/1902 XXII. t. 540. asz. Az önálló hitközség létrejöttét Hencz Hilda 1903. nov. 15-ben adja meg, Poliány Zoltán vezetésével. Hencz 2009, 37. Ez úton mondok köszönetét Hencz Hildának a hitközség megalakulásáról szóló újságcikk megküldéséért! BMÚ, 1903. nov. 22. Tisza István kormányfő átirata Agenor Goluchowski külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1904. jan. 8/13. MNL OL K 26 ME 858. cs. 5338/1903 XVIII, t. 405. asz. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei emlékirata. 5. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. MOL K 26 ME 858. cs. 1871. 1903 XVIII, t. 405. asz. 273 Tisztázat a közös külügyminiszternek, 1903. szept. 17. MNL OLK 26 ME 575. cs. 3845/1903 XVIII t. 407. asz. 274 „A bukaresti Baratia, melyet a magyarországi ferences rendűek könnyelműen eladtak, szintén idegen kézre került. Ilyen körülmények között mindent újonnan kellett megalkotni.” Miniszterelnökségi belső emlékeztető az ingatlanátírásokról. MNL OL K 26 ME 743. cs. 4540/1905 XVII. t. 194. asz. 87
