Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA küli bizalmatlanság jellemezte. A puszta nyelvi korlátok miatti idegenkedést az önjelölt magyar egyházi és egyesületi elöljárók - az előítéletek talaján - már a „magyarellenes” egyházpolitika következményének tulajdoníthatták.264 Horn stein helyzetét valóban megnehezítette, hogy a bencés rend távozásával saját forrásból kellett biztosítania a megüresedett állások betöltését. Ehhez nem rendelkezett elégséges anyagi erővel, s ezért próbált a Szent László Társulat által dotált magyar papok illetményéből elvonni,265 illetve kérni a Széli-kabinet anyagi hozzájárulását. Hornstein a magyar pénzügyi támogatás növelését taktikus érveléssel próbálta elérni. Állítása szerint ugyanis az évi 25 ezer frankos román állami dotáció megvonásának végső oka az volt, hogy ő „magyar propagandát csinál”. Állítását azonban Szmrecsányi püspök könnyedén cáfolta azzal, hogy a román állam már korábban felmondta a katolikus egyháznak szánt pénzek folyósítását.266 264 Ugyan ellentéteik voltak a külön temető, s a Haynald-alap pénzkezelése miatt is. Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése, 33. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 265 Például Vizi Dénes kántor-tanító nem kapott fizetést az érsektől az iskolatestvéreknél tartott óráiért. Szmrecsányi Pál püspök 1902. dec. 7-ei levele Széli Kálmán miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4687/1902 XXII. t. 540. asz. 266 Uo. 267 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése, 34. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 268 Az érsek a Szent László Társulat évi 5000 frank támogatásán túl érdemeiért 1902-ben 10 000 frankot kapott, amit a magyar kormány további 2000-rel kívánt emelni. Kormányfői felterjesztés a királyhoz, 1903. jan. 7. MNL OL K 26 ME 575. cs. 80/1903 XVIII, t. 80. asz. 269 Poliány Zoltán 1904. ápr. 14-ei jelentése. 36. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII. Ilyen előzmények után természetesnek mondható, hogy Budapest részéről megfogalmazódott egy magyar püspök kinevezésének igénye,267 amihez mintául szolgált a reformátusok önálló egyházmegyéjének megalakítása. A kormányfő viszont kénytelen volt kozmetikázni a valós helyzetet. A királyhoz intézett levelében a határon átívelő együttműködést úgy jellemezte, hogy Hornstein a magyar hívek meghatározó tömegére, no, és a jelentős dotációra tekintettel a hazai püspöki kar részének tekinti magát.268 Az érsek lojalitásának valós mértékéről bizonyosat nem mondhatunk, az azonban tény, hogy a magyar hívek tízezreit tömörítő Barácia ekkor a kisebbségben lévő németek papjainak befolyása alatt állt.269 86
