Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A Keleti-Kárpátok vonalán - Bráilával közösen - a Nagy Sándor lelkész gondozta Galac 500 fős leányegyházát, melynek fiókegyházai az 150 fős ak­navásári (Târgu Ocna), a 65 fős szászkúti, a 20 fős focșani-i, és az 5 fős adju­­di „gyülekezetek” voltak. A Déli-Kárpátok szomszédságában Pitești fiókegy ­házaként, Kábái Gábor lelkész-tanító gondozta Craiova 40 fős, Turnu Severin 40 fős, és Câmpulung 10 fős protestáns közösségeit. Kőváry Zoltán ploiești-i lelkész Sinaia 34, Târgoviște 50, Buzău 30, és Mizil 10 reformátusát pasztorál­­ta.240 A folyamatos kivándorlás időközben jelentékenyen megnövelte az egyházi kereteken kívül rekedő magyarok számát, ezért hitéleti és nemzeti szempontból egyaránt fontossá vált telepeik bejárása, és a tankötelesek anyanyelvű oktatásá­nak megszervezése. 240 MNL OL K 26 ME 743. cs. a 3499. számnál/1907 XVIII, t. 598. asz. A romániai missziói egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, Bukarest, 1902. (szept. 25.) okt. 8. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 512/1902. A jegyzőkönyv Szászkúton 500 [?] protestánst jelöl, s a telek, imaház, iskola és a levita-tanító, Teleki Mózes szolgálati lakásának értékét 72 000 lejben adja meg. Az iskolának 1902-ben 26 fiú és 4 leánytanulója volt. 241 A szóban forgó települések (többségében katolikus) magyarsága azonban összességében az ezer fot sem érte el. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 48. d. 1213/1903. 242 Pedig - kifejezetten a szórványgondozás céljaira - jóváhagyták a bráilai segédlelkészi állás pénzügyi tervét is. MNL OL K 26 ME 703. cs. 1717/1904 XVIII, t. 1703. asz. Az 1903-ban megtartott esperesi egyházlátogatás Moldva és a Duna-del­­ta szórványainak számbavételét is szolgálta. Az esperes a rossz közlekedésre hivatkozva Jászvásár, Konstanca, Bârlad és Tulcea településekre el sem jutott. A szétszórtság és a nagy távolságok miatt végül három városka magyar tan­köteleseinek beiskolázása merült fel komolyan, minthogy Tulcea és Sulina hajó-, Tecuci pedig vasúti összeköttetéssel rendelkezett. Az 5-10 órás, illetve 70-300 km-es távolságok miatt az illetékesek mégis elálltak az iskolaalapítás­tól.241 Utóbb a Miniszterelnökség elejtette a moldvai Aknavásáron, vagy az egykor virágzó Szászkúton tervezett missziói állomás gazdaságtalannak ítélt tervét is.242 A századfordulón átmenetileg lecsengő felekezeti viszály fontos tanulsá­gokkal szolgált a nemzetvédelmi program elindítói számára. Világossá vált, hogy nagyobb jelentőségű ügyekben nem lehet felelősséggel építeni a meglévő civil szervezetekre, mivel a tagság az ellenőrizetlen viszonyok között nehezen 80

Next

/
Thumbnails
Contents