Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET
4. EGYHÁZSZERVEZÉS, EGYHÁZI ÉLET ismer el bármilyen tekintélyt maga felett. Noha a biblikus szemléletű egyházfiak a szellemi-erkölcsi minőség kívánalmainak nagyobb eséllyel felelhettek meg, a példamutató helytállás sajnálatosan az ő köreikben sem vált mindennapi gyakorlattá.243 Ennek okát az akció egyik „bizalmi férfija” abban jelölte meg, hogy a külföldi misszióba bevont papi személyeket eddig mindkét egyház büntetésből helyezte a Regátba.244 243 Sajnálatosan még a Csángóföldre kiküldött papok egy része sem felelt meg minden tekintetben a szakmai és erkölcsi követelményeknek. Molnár Ferencet Nagypatakról magatartási gondok miatt egyszerűen hazaküldték. BMK, 1860. júL 21. A „másik oldalon” Tomka Mi hály [Károly?] református lelkész megosztó személyére és szerepére kell utalnunk. L. BH, 1877. márc. 2O./ápr.l. 244 Poliány Zoltán jelentése, 1904. ápr. 14. 62. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 245 Auner 1908, 72. Pl. Giurgiu és környéke több száz katolikusának Bára Mihály szolgált, ám olyan erkölcstelen életet élt, hogy a szaktárca nem javasolta bevonását az akcióba. A kultuszminisztérium javaslatai az akcióhoz. MNL OL K 26 ME 548. cs. 2198/1901 XXXI. t. 811. asz. 246 Noha minden román alattvaló fizetett egyházi adót, állami dotációban csupán az ortodox egyház részesült. Barna 1908, 34. Ez az állítás Barna művének megírásakor már igaz lehetett, az viszont tény, hogy a katolikus egyház évi 25 000 frankos román állami támogatást kapott, amit 1902-ben megvont a bukaresti kormány. Szmrecsányi Pál püspök 1902. dec. 7-ei levele Széli Kálmán miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4687/1902 XXII. t. 540. asz. 4.2. A katolikus kezdetek Az egyházi vezetők alkalmatlansága az akció katolikus ágának is az egyik legfőbb tehertétele volt.245 Az elégtelen jövedelmi viszonyok mellett ennek hátterében a katolikus egyház alacsony társadalmi megbecsültsége állt abban a Romániában, amely az ortodox egyházat különleges, államegyházi rangra emelte. S a Rómával szemben táplált ellenséges érzelmekre elegendő magyarázatul szolgál, hogy az erdélyi románság jelentős részét sikeresen „elhódította” és integrálta a görögkatolikus egyház égisze alatt.246 81
