Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI
3. A ROMÁNIAI AKCIÓ KEZDETEI megfogalmazódott a ferences intézményi központ, a Barácia magyar intézménnyé alakításának terve, tekintettel a többséget képező magyar hívek tömegére, a több mint félezer magyar ajkú diákra, s a szolgálatukban álló magyar, vagy legalább magyarul tudó lelkészekre, tanítókra és kántorra. Az e célra megállapított 60 ezer koronás költségfedezet természetesen csak az első ez irányban megtett lépésekre volt elegendő. Elvi döntés született azonban arról is, hogy hosszútávon a templomok és iskolaépületek bérlésénél gazdaságosabb saját épületek emelése, amelyek jogi szempontból is inkább szavatolják az intézmények háborítatlan működését.198 198 MNL OL K 26 ME 548. cs. 4524/1901 XXXI. t. 811. asz. 199 MNL OL K 26 ME 548. cs. 2198/1901 XXXI. t. 811. asz. 200 Mint Széli Kálmán miniszterelnökhöz címzett levelében írta: „...nagyon kell vigyáznunk arra, miszerint a katholikus érdekek egyoldalúlag ne állíttassanak ezen actióban túlzott mérvben előtérbe...” MNL OL K 26 ME 548. cs. 3899/1901 XXXI. t. 811. asz. 201 Emlékirat a romániai magyarok nemzeti szervezése tárgyában, 1901. júl. 12. MNL OL K 26 ME 548. cs. 3879/1901 XXXI. t. 811. asz. A bukaresti magyarságnak hozzávetőleg negyedrésze volt református, illetve evangélikus, s elenyésző számban unitárius. A protestáns hívek gondozásáról párhuzamos tárgyalások zajlottak a Miniszterelnökség szakági munkacsoportjában. Bartók György, az erdélyi református egyházkerület püspöke 1901 nyarán kapott felkérést arra, hogy az autonóm egyházszervezet előnyével bíró regáti reformátusság javára - a kormány által biztosított pénzeszközök terhére - iskolákat alapítson, s gondoskodjék a szórványok pasztorálásáról.199 S ez nem is volt egészen magától értetődő egyezség. Legalábbis ez olvasható ki a felekezeti béke fenntartásáért aggódó Wlassics Gyula kultuszminiszternek a kormányfőhöz intézett leveléből, amelyben az egészséges felekezeti arányok megtartására inti az akció vezetését a segélypolitika minden területén.200 A mintegy hatezer főnyi bukaresti magyar protestáns szükségleteire végül az a megállapodás született, hogy egy lelkészi, egy segédlelkészi, egy kántor-tanítói és három tanítónői állást hoznak létre. A több mint félezer nyilvántartott protestáns tanköteles oktatási igényei azonban - a tanterem- és pedagógushiány miatt - ekkor még csak részben teljesültek.201 A magas költséggel és hosszabb beruházási idővel tervezhető intézményi háttér kialakításánál gyorsabban „megtérülő” intézkedésnek számítottak azok 69
