Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA jelent.) S ettől az értéktől nem esik túlságosan messze, ha rámutatunk, hogy az 1899-es román népszámlálás által jelzett 188 834 idegen állampolgárból 145 874 fő volt osztrák-magyar illetőségű, ami 77,25%-ot jelent. Igaz, Auner ennek har­madát az örökös tartományokból származónak becsülte.145 146 145 Auner 1908, 84. 146 Barna 1908, 7. 3. tábla146 felekezet román honos osztrák­magyar városi osztrák­magyar falusi hazátlan Ortodox 5355470 34175 19375 9785 Zsidó 4272 4177 702 256588 Római (és görög)katolikus 70408 57621 15538 5753 Protestáns 4540 12125 1950 1703 Mohamedán 38656 4 2 1665 Örmény 3496 88 31 505 Lipován 12422 45 41 2561 Összesen 5489264 108235 37639 278560 Ha azonban figyelembe vesszük azt a gyakorlatot, hogy a román hivata­losság soron kívül állampolgárrá fogadta a román ajkú bevándorlókat, akkor megkockáztathatjuk, hogy a magyar állampolgárságú kivándorlók között né­hány év távlatában is radikálisan csökkenhetett a hazai románság aránya, míg a magyaroké, szászoké - ezzel fordított arányban - emelkedett. Vagyis az oszt­rák-magyar bevándorlóknak a román nyilvántartásokban jótét homályban hagyott nemzetiségi megoszlásában a magyarok részaránya nem egynegyed, hanem akár egyharmad, esetleg még több is lehetett. Annak ellenére, hogy a KSH adatai szerint a magyar anyanyelvű kivándorlók részaránya fokozatosan csökkent, míg a románoké valamelyest nőtt. 48

Next

/
Thumbnails
Contents