Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA jelent.) S ettől az értéktől nem esik túlságosan messze, ha rámutatunk, hogy az 1899-es román népszámlálás által jelzett 188 834 idegen állampolgárból 145 874 fő volt osztrák-magyar illetőségű, ami 77,25%-ot jelent. Igaz, Auner ennek harmadát az örökös tartományokból származónak becsülte.145 146 145 Auner 1908, 84. 146 Barna 1908, 7. 3. tábla146 felekezet román honos osztrákmagyar városi osztrákmagyar falusi hazátlan Ortodox 5355470 34175 19375 9785 Zsidó 4272 4177 702 256588 Római (és görög)katolikus 70408 57621 15538 5753 Protestáns 4540 12125 1950 1703 Mohamedán 38656 4 2 1665 Örmény 3496 88 31 505 Lipován 12422 45 41 2561 Összesen 5489264 108235 37639 278560 Ha azonban figyelembe vesszük azt a gyakorlatot, hogy a román hivatalosság soron kívül állampolgárrá fogadta a román ajkú bevándorlókat, akkor megkockáztathatjuk, hogy a magyar állampolgárságú kivándorlók között néhány év távlatában is radikálisan csökkenhetett a hazai románság aránya, míg a magyaroké, szászoké - ezzel fordított arányban - emelkedett. Vagyis az osztrák-magyar bevándorlóknak a román nyilvántartásokban jótét homályban hagyott nemzetiségi megoszlásában a magyarok részaránya nem egynegyed, hanem akár egyharmad, esetleg még több is lehetett. Annak ellenére, hogy a KSH adatai szerint a magyar anyanyelvű kivándorlók részaránya fokozatosan csökkent, míg a románoké valamelyest nőtt. 48
