Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... Az adatkezelés hiányosságaira a demográfus Thirring Gusztáv is utalt, aki egyik munkájában tarthatatlan állapotnak nevezte, hogy még mindig nem áll rendelkezésre az állandó lakhely, vagy illetőségi jog szerinti népesség-nyilvántartás.142 142 Thirring 1904, 59. A helyzet csakugyan tarthatatlan lehetett, ha a századfordulón azért indult fegyelmi eljárás a romániai református esperes ellen, mert az egyházi nyilvántartókönyvekben hiányosan és következetlenül vezették a családfők születési és állampolgársági adatait. A konzulátusi anyakönyvek állapotát hasonló kifogások érhették. Bartók György püspök 1904. márc. 17-ei levele Tisza István miniszterelnökhöz. MNL OL K 26 ME 631. cs. 1274. 1904 XVIII, t. 110. asz. 143 Románia, 1902. 3. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4644/1902 XXII. t. 672. asz.; valamint Vargha Gyula KSH-igazgató 1901. máj. 23-i jelentése Széli Kálmán miniszterelnöknek. MNL OL K 26 ME 548. cs. 1937/1901 XXXI. t. 811. asz. 144 Románia bevándorlási növekménye a kérdéses 40 év alatt 329 356 főt tett ki. Barna 1908, 2. A századforduló kivándorlási veszteségeinek nemzetiségi arányait a Központi Statisztikai Hivatal számsorai jelenítik meg. A kivándorlás éve Összes kivándorló magyar % román % egyéb % 1899 7285 2195 31,30 4042 55,48 1048 14,38 1900 4946 1192 24,10 2914 58,91 840 16,98 1901 7788 1865 23,94 4658 59,81 1265 16,24 Átlagban 6673 1751 26,24 3871 58,06 1051 15,75 2. tábla143 A vizsgált rövid időszakaszból természetesen csak a tendencia látszik. A Kárpátokon túlra irányuló kivándorlás adatait összevetve az 1860 és 1900 közötti évtizedek romániai bevándorlási átlagával (ami évi 8239 fő)144 viszont azt a meghökkentő eredményt kapjuk, hogy a román államot új hazának választó bevándorlók több mint 80%-a Magyarországról, zömében Erdély határ menti megyéiből származott; s a részarányok figyelembevételével közülük minden negyedik - magyar lehetett. (Ez a kombináció számszerűsítve mintegy 60 ezer nyilvántartott magyart 47
