Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA 1. tábla138 Kibocsátó vármegye 1881-1891 1891-1901 Brassó 7,69% 2,7% Nagy-Küküllő 6,95% 2,8% Csík 5,96% 2,0% Udvarhely 5,92% 3,7% Fogaras 5,83% 5,1% Háromszék 5,77% 3,8% Az adatsorok - anyanyelvtől függetlenül - az útlevéllel távozókat jelölik,138 139 s nem számolnak a zöld határon kiáramló népességgel. A határátlépés törvénybe ütköző módozatait pedig sokan választották, mint az adóhátralékosok, vagy azok az idénymunkások, akik egy megelőző alkalommal úti okmányuk érvényességének lejárta után tértek csak haza. Az ő útlevélkérelmeiket a községi elöljáróság fel sem terjesztette a belügyi hatóságoknak. Az ilyen utazókat a politikai határokon átívelő legelőváltó életformát folytató román pásztorok, vagy erdőjáró székelyek úttalan utakon kalauzolták a hegygerincen túli világba. Noha a kérdéses határszakaszt a 1880-as évek elejétől erdőirtványokkal és hatósági tereptárgyak kihelyezésével próbálták láthatóbbá, és a határvédelem számára ellenőrizhetőbbé tenni.140 138 Thirring 1904, 18., 42. 139 Turisztikai céllal ekkoriban - igen kis számban - főként Budapestről utaztak külföldre. A Romániába távozók 9/10-e viszont erdélyi volt. Uo. 59. 140 Nagy B 2010. 141 Putnik 1901, 826-827. Putnik Béla, az anyakönyv- és útlevélügyekkel foglalkozó egykori galaci konzulátusi tisztviselő hívta fel a figyelmet arra, hogy a belügyi nyilvántartásokban nem szerepelnek a határátkelési igazolvánnyal távozók, akik - esetleg évekkel később - rövid útlevéllel térnek haza. Megbízhatóbb helyzetképet a községi hatóságok és a határőrőrség nyilvántartási adatainak összesítéséből remélt.141 46
