Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA 2.6. Demográfiai helyzetkép A korabeli adatkérések és -feldolgozások megbízhatatlansága miatt a regáti népességmozgások követése nem volt egyszerű feladat. A korabeli román kimutatások használati értékét mutatja, hogy az állampolgárságot az anyanyelv és a nemzetiségi hovatartozás adataival nem lehet finomítani, miután a népesség-összeírás rovataiból ezek az elemzési szempontok egyszerűen hiányoztak. Nyilvánvaló, hogy a francia példára homogén nemzetállamot építő Romániának nem fűződött érdeke a pontos nemzetiségi kimutatásokhoz. A Román Statisztikai Hivatal vezetője, Leonida Colescu a századfordulón megtartott népszámlálás hivatalos eredményeinek 1905-ös (!) közzétételekor sajátos módon magyarázta a kirívó szakmai hiányosságokat. Leszögezte, hogy országában nem létezik nemzetiségi kérdés, mivel a lakosság döntő többsége őslakos, ezért a jelentéktelen „néhány ezer” csángó, székely, bolgár és cigány, stb. kedvéért nem indokolt a néprajzi és származási kategóriák szerinti számbevétel.129 Colescu álláspontjának tarthatatlanságát jelzi, hogy a módszertani problémákat a nemzetközi statisztikai szervezet hivatalosan is felrótta Romániának.130 129 Barna 1908, 3. Csupán a frissen szerzett Dobrudzsában ismerte el az idegenek „fokozott” jelenlétét, akiket viszont az állampolgársággal járó jogok megvonásával és tömeges betelepítésekkel igyekeztek ráébreszteni a románná válás „sorsszerűségére”. Uo. 10. 130 Uo. 11. 131 Hegedűs 1902, 63-64. 132 Szerinte az ország 5 495 040 lakosából 161 056 volt idegen állampolgár, s 374 425 „hazátlan”. Barabás 1901, 431. A kérdésnek alapos tanulmányt szentelő közgazdász, Hegedűs Lóránt romániai tanulmányútját követően bukaresti forrásokat idézve Románia teljes népességét 1899-ben 5 912 520 főben adta meg, melyből 2,89%, (171 063 fő) volt külföldi állampolgár, további 4,61% (272 421 fő) hontalan státuszú idegen.131 Lényegileg ezzel egybevágó értékeket használt Barabás Endre, azzal a különbséggel, hogy valamelyest kisebb össznépességre a hontalanok jelentősebb arányát vetítette.132 44
