Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... ellentmondásos kötődése az új hazához - minthogy hazatérni számára csak emelt fővel lehet(ne). A nemzeti azonosságtudat hanyatlása a romános névhasználatban, de az államnyelv családi életbe történő „beszűrődésében”125 is megmutatkozott. 125 A romániai magyar sajtó rendszeresen cikkezett az anyanyelv visszaszorulásáról. Ld. „Anyanyelv a családban” Uo. Brăila, Galac és Bukarest református temetőiben román nyelvű sírfeliratok, és a felekezeti hagyomány feladását jelző keresztek sorakoztak. Barna 1908, 34. 126 L. Románia és a magyarok, Pesti Hírlap, 1902. okt. 30. 127 L. a Dâmbovița Takarék- és Hitelegyesület alapszabályzatában. Hasonló kitételt tartalmazott a Speranka Bank alapszabályának 12. pontja. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4524/1902 XXII. t. 128 Barabás 1901,437. A külföldiek fokozatosan csökkenő alkalmazási keretszámai rendet vágtak a biztos megélhetéssel bíró magyar munkavállalók soraiban. Tömeges elbocsátásuk, anyagi ellehetetlenülésük, majd erkölcsi lecsúszásuk aztán utólagosan „visszaigazolta” az előítéletes, mi több, durván elfogult magyarságképet, amely a román közvéleményben eluralkodott az erdélyi származású újságírók módszeres lejárató hírverése nyomán. A századfordulón már nem tekinthetjük túlzónak a Pesti Hírlap szerkesztőjének azon megállapítását, miszerint a román ó-királyságban a magyarnál csak a zsidót gyűlölik jobban.126 Mindezt beszédesen alátámasztják azok a pénzintézeti alapszabályokban fellelhető pontok, amelyek - a pénzügyi és belügyi hatóságok jóváhagyásával - tiltották zsidó és magyar egyesületi tagok felvételét.127 A szemtanú, Barabás Endre hűvös tőmondattá csupaszodott megfogalmazásban tárta honfitársai elé a lényeget: a bukaresti papírgyár magyar munkásai - kenyerük megtartása érdekében - románná lettek.128 Ezzel a veszélyes tendenciával csak a századfordulón szembesült a magyar kormányzat, s akkor haladéktalanul cselekvésre szánta el magát. A kimunkálandó nemzetvédelmi terv sarkalatos kérdése volt azonban, hogy a kivándoroltak egyáltalán mekkora nagyságrendet képviselnek, milyen megoszlásban és hol érhetőek el. A választ egy alapos statisztikai adatfelmérés eredményétől várták. 43
