Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS

12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS pen az óhaza ellenében vagoníroztak, hogy a világháború utolsó előtti napján megüzent hadiállapotban Nagy-Románia megszületésének kéretlen részesei legyenek... S az efféle abszurd helyzetek ellen 1918 őszén már nem volt orvos­ság. Az ezeréves Magyarországot a világháború maga alá temette, s a történe­lem nem kínált több esélyt Klebelsberg 30 évre kidolgozott nemzetpolitikai programjának teljesüléséhez. A kiegyezéstől számított fél évszázad, a „boldog békeidők” haladéka gyorsan lepergett, de a mutatós gazdasági és kulturális eredményeket nem tetőzte be egy sikeres érdek- és értékharmonizáció magyar és nem magyar, tehetős és nincstelen között. A Kárpát-medence természetes földrajzi és gazdasági egységét képmutató nagyhatalmak és mohó szomszédok a győztes jogán s a „kárpótlás” okán új erőterekbe próbálták tagolni. (Tegyük hozzá, mostanáig épp oly sikertelenül, mint amennyire kudarcot vallott a du­alista korszak magyar elitje is az itt élő nemzetek kölcsönös tiszteleten alapuló megbékítésében.) A vereség és felbomlás előérzetével (még az 1916. évi első román betörés idején) Klebelsberg ezért ostorozta indulatos szavakkal a sajátjait, s kérte szá­mon rajtuk a nemzeti összetartás és áldozatvállalás hiányát: „A harcolók jó ré­sze paraszt és mezei munkás; ezek nem értik meg, miért kell a románok ellen harcolni, akiket békében a nagyurak, hogy olcsóbb munkaerőt kapjanak, való­sággal becsalogatnak.”1681 A Kárpát-medence peremvidékeinek nemzetiségi túl­súlyt mutató valóságát így nyilvánvalóan nem lehetett a nemzetállami normák szerint átformálni. S a 20. század első éveiben elindított nemzetgondozási akci­ók nem is ezen a csapáson fejtették ki üdvös hatásukat. Mint láttuk, a Romániai akciónak ennél korlátozottabb céljai is csak részlegesen teljesültek, mégis fontos nemzetpolitikai eredménynek számít, hogy a korábbi éra önelégült és nemtörő­döm viszonyulásán túllépve egy tervszerű, részletekig kidolgozott és végigvitt programmal próbáltak a magyarság meggyengült térségi pozícióin javítani. S ezzel a kormányzat érdemi választ adott az ellenzék elmarasztaló kritikájára. Lukáts Gyula képviselő még az akció kezdetén okkal vetette a kormányzat sze­mére, hogy a szomszédos Szerbia és Bulgária is többet áldoz határon kívül élő 1681 Idézi: Makkai 2012, 12. 435

Next

/
Thumbnails
Contents