Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA honfitársaira, mint Magyarország.1682 Az anyagi ráfordításokat illetően csakugyan megállapítható, hogy a Romániai akcióban mindvégig tervszerű takarékoskodás1683 érvényesült. Ennek ellenére a kormányzat nem zárkózott el a feladatkörök bővítésétől, noha e differenciálódás fedezetét esetenként pénzügyi átcsoportosítással, elvonásokkal teremtette meg. Ezeket a döntéseket a romló feltételekkel és a külhoni magyarok önerős szerveződésének „pedagógiai” elvével1684 indokolták. A széthullás küszöbén azonban a kortársak már egészen más nézőpontból értékelték az elvégzett munkát. Petri Pál, a délszláv területeken zajló program egyik irányítója 1919 végén önkritikusan azt írta a külhoni akciókról, hogy „ Az e célra fordított anyagi eszközök [... ] sohasem állottak arányban a cél fontosságával”1685 1682 MNL OL K 26 ME 548. cs. 944/1902 XXII. t. 672. asz. 1683 Gaál Gyula, a Földművelésügyi Minisztérium szaktudósítója - ismerve felettesei elvárásait - a kikötői munkásoknak és a cselédeknek tervezett szociális ellátó intézményeket mérsékelt költségvetésből javasolta megvalósítani. Átirat a közös külügyminiszternek. Fogalmazvány, 1904. ápr. 14. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. 1684 Románia, 1902. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4644/1902 XXII. t. 672. asz. 1685 Petri 1919. dec. 1 1-ei emlékirata a Propaganda Minisztérium liquidálásáról. MOL K 26 ME 1240. cs. sz. n./1920 XLIII./C. t. Petri Pál a Julián Egyesület ügyvezető igazgatója, s majdan Klebelsberg államtitkára volt. 1686 Nagy S. 2000, 232. A lelkész 1922-től 1941-ig szolgált Bukarestben. 1687 NagyS. 2000, 238. Az utókor bírálatai részben annak tulaj doníthatóak, hogy a program titkos jellege miatt nem értesültek kellő részletességgel a nemzetgondozási akció szervezeti és gazdálkodási hátteréről. A bukaresti reformátusság két világháború közötti elszánt vezetőjének, Nagy Sándornak arról sem volt tudomása, hogy a protestáns intézményhálózatot nem a hívek adományaiból és egyházi költségvetésből fejlesztették, hanem kormányzati forrásokból.1686 A lelkész ugyanakkor - a diplomáciai viszonylatok jelentőségét alábecsülve -, a román állampolgárságú csángók kirekesztését a támogatásokból tudatos „feláldozásnak” és „árulásnak” nevezte.1687 Végkövetkeztetéseit tekintve Petri Pál, érintett volta ellenére, hasonlóan szigorú álláspontra jutott, mondván, hogy az akció legfőbb célja, a kivándoroltak nagyobb arányú hazatelepedése, a földreform elszabotálása miatt maradt el. S a másodlagos cél, a választott hazában élők 436
