Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS közös (pl. a törökellenes) múlt epizódjait a köztudatba visszaemelni próbáló építő írásait.1638 Ugyanebbe a sorba tartoznak román modernizációról és kulturális értékekről szóló szemelvények, s a dinasztia tagjai előtt tisztelgő írások.1639 A kiegyensúlyozott szomszédsági kapcsolatok alakításában azonban a magyar lapok mellett a magyar egyesületek is kivették a részüket, s nemcsak az említett jubileumi kiállítás szereplőiként, de mint a román kultúra „fogyasztói”,1640 s mint közadakozók is (a többségi társadalom javára).1641 1638 A Magyarok és románok című cikksorozatában írta, hogy a magyarországi tankönyvek egy részében sok felesleges hántás mérgezi a két nép viszonyát, pedig a túlhajtott nemzeti/ségi agitáció fékezésével „meg lehet csinálni a magyar-román békét és barátságot”. RMŰ, 1910. nov. 13. 1639 L. A fejlődő Bukarest. RMŰ, 1909. jan. 6. Romániai városok fejlődése. RMŰ, 1909. máj. 1. Szőcs Géza: Petőfi és Eminescu. RMŰ, 1912. márc. 31. Romániai fiatal festők és szobrászok együttes kiállítása. RMŰ, 1910. máj. 1. A királyné, „Carmen Sylva ” versei is olvashatóak voltak magyar fordításban. RH, 1909. febr. 21. Carmen Sylva (6.) RMŰ, 1910. júl. 14. 1640 A Magyar Ifjak Köre Eminescu költészetét népszerűsítő előadásokat tartott. Bukaresti magyarok Eminescuért. RMŰ, 1909. máj. 22. RMŰ, 1912. márc. 31. A Szent István Király Egyesület névadó ünnepségén D. R. Rosetti vígjátékát mutatták be a magyar közönségnek. RH, 1908. júl. 26. 1641 A Szent István Király Egyesület pl. 500 lejes alapítványt tett a bukaresti vakok intézete javára, amit a királyné oklevéllel és saját dedikált fényképével honorált. RMŰ, 1909. jan. 13. Később a Resicában történt bányaszerencsétlenség kárvallottjainak küldtek 200 lej támogatást, függetlenül attól, hogy az áldozatok románok, vagy magyarok. RH, 1909. febr. 11. 1642 Herczeg Ferenc írta, hogy Ion Slavici megbékítésére tett kísérletére az író-politikus ekképpen reagált: „Ne higgye, hogy minket okossággal, vagy jósággal meg lehet nyerni. Mi nem is akarjuk, hogy a magyar kormány jól bánjon a román néppel, jobban szeretnők, ha minél kegyetlenebbül elnyomná. Mert mi nem a megegyezést keressük, nekünk a jövőnk érdekében viszályra van szükségünk.” Idézi: Raffay 2015, 56. 1643 Az Erdély elszakításáért zajló, nyugati közvéleményt is elérő propaganda a Marghiloman-kormány közleménye szerint közel 2,5 millió svájci frankba került Romániának. A Gazeta Bucureștilor szerint e célra 2 350 000 leit (azaz svájci frank értéken ugyanennyit) költött a Brátianu- és lonescu-kormány. Románia és az erdélyi agitáció. BMH, 1918. júL 21. A bevándorlók szószólóinak és orgánumainak békítő megnyilvánulásai és konstruktív magatartása ellenére a román közvélemény továbbra is gyanakvással tekintett a magyarokra. Valójában a kapcsolatok rendezése nem volt összeegyeztethető a román többségű Erdély elszakításának bukaresti programjával. (S ezt egy Herczeg Ferenccel folytatott beszélgetésében Ion Slavici maga is elismerte.1642 ) A román külügyi apparátus ez irányú erőfeszítéseinek mértékére Bukarest 1916. decemberi elfoglalása után derült fény,1643 a különböző irredenta szerve - 425
