Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA cot megosztó lapalapításáért csak megvádolták a román belügyi hatóságokkal való együttműködésért, Székely Béla viszont részben önmagát leplezte le, illetve Bukarest elfoglalása után bizalmas levéltári iratok igazolták román (pontosabban kettős) ügynök voltát.1630 A román titkosszolgálat elhárító manőverei, mondhatni indokolatlanok voltak, minthogy a magyar lapoknak elemi érdekük fűződött ahhoz, hogy ne húzzanak ujjat a román hatóságokkal. Az akció kezdetén a Bukaresti Magyar Újság új szerkesztőjét is a Romániával szembeni lojális hangütésre utasította az akció vezetése,1631 de annak nem is volt oka változtatni az előtte járók konstruktív gyakorlatán. (Mi több, Poliány Zoltán volt az, aki - felettesei megbízásából - a magyar iskolák elrománosításáról szóló, rémhírterjesztéssel felérő budapesti híradást cáfolta.1632 ) Nem volt könnyű dolga a Lex Apponyi elfogadását követő éles politikai pengeváltások időszakában az „utódlap” Romániai Magyar Újság szerkesztőinek sem. Akkor, amikor a román sajtó a bevándorolt magyarok kiutasítását követelte,1633 a nagy nyilvánosságot kapott vitás kérdésekben kellett tényszerű és higgadt beszámolókat közölnie,1634 s amennyiben hírforrásai a mértéktartás és a tárgyilagos tájékoztatás követelményeinek nem feleltek meg, nem közölte azokat.1635 Közölte viszont a lap főmunkatársa által a gyors léptekkel fejlődő Romániáról készített országismereti album sikeres budapesti bemutatójának hírét,1636 s történész munkatársuk negatív előítéleteket és politikai téveszméket oszlató cikksorozatát,1637 s a 1630 Miniszterelnökségi tisztázat a belügyminiszterhez, 1915. máj. 28. MNL OL K 26 ME 1082. cs. 1724. 1915 XX. t. 42. asz. és Arányi Olivér jelentése. MNL OL K 26 ME 1186. cs. 893/1918 XX. t. 1631 „Minden ízetlen hyperlojalitás elkerülésével tartozik Ön Románia és intézményei iránt lojalitással viseltetni...”. Pro domo. MOL K 26 ME 858. cs. 2801/1903 XVIII, t. 405. asz. 1632 Magyar iskolák elrománosítása. Pesti Hírlap, 1905. márc. 12. A cáfolat A romániai magyar iskolák ügye. Levél a szerkesztőhöz címmel a Budapesti Hírlapban jelent meg. Idézi, Makkai 2016, 95. 1633 Mint a regáti és erdélyi viszonyok összemosásával tette az Epoca című lap. Idézem: BMÚ, 1906. okt. 21. L. még: Hencz 2009, 40. 1634 Ilyen volt Aurél Vlad nejének a magyar nyelv és a Himnusz elleni kampánya és (le nem töltött) fogházbüntetése, amelyet a hazai és anyaországi román sajtó a budapesti orvos világkongresszus meghiúsítására is megpróbált kiaknázni. RMŰ, 1909. jún. 12. 1635 A magyar beszámolók közül ezért csak két fővárosi lapot idézett. RMŰ, 1909. jún. 15. 1636 Magyar ismertetés a román királyságról. RMŰ, 1912. márc. 28. 1637 Tényfeltáró-elemző cikksorozata Történelmi igazság és nemzeti sovinizmus címmel közel húsz folytatást ért meg. 424
