Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. N EM ZETTÖ RE DÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS Az államnyelv ismeretét a saját idegen ajkú polgáraitól is megkövetelő magyar törvényjavaslat végül a sokat kárhoztatott 1907. évi Lex Apponyiban öltött testet. A jogszabály elleni hazai, sőt nemzetközi felháborodás láttán okkal jegyezte meg egy regáti magyar pedagógus-újságíró, hogy mennyivel békésebb volna a két nemzet viszonya, ha a magyar állampolgárságú románok legalább annyira ismernék a magyar nyelvet, mint a Regátban letelepedett magyar állampolgárok a románt.1613 Amennyiben az államnyelv ismeretét a többségi nemzettel szembeni lojalitás mércéjének fogadjuk el, akkor érdemes rögzíteni, hogy míg a külföldi állampolgárságú magyarok mindnyájan megtanultak románul, addig a magyar állampolgárságú hazai románságnak 1910-ben csupán 12,1%-a ismerte az államnyelvet,1614 ami legalábbis erősen megkérdőjelezi a „brutális magyarosítás” vádtanát. A befogadó nemzet iránti lojalitást munkáló, mégis a nemzeti önazonosság megtartását szolgáló támogatáspolitika mindenesetre időlegesen zárójelbe került, de a hivatalosan vissza nem vont román törvényjavaslatra is tekintettel, kénytelen volt további eszközöket igénybe venni önvédelmi céljai eléréséhez. 1613 A ’’bukaresti ref. iskolák”. BMH, 1918. júL 17. 1614 Miközben a németek háromszor, a horvátok kétszer ilyen arányban tudtak magyarul. MSK 64. 1920, 164. A tájékoztatás és tudatformálás elsőrendű eszközének, de a román hatósági és politikai támadásokkal szembeni leghatékonyabb fegyvernek is a sajtó számított. Annál is inkább, mivel a „felnőttek iskolájának” tartott templom a katolikus többség számára csak szórványosan kínált anyanyelvű igehirdetési alkalmakat. Az iskolai célzott, módszeres és nagyon intenzív pedagógiai hatásgyakorlás pedig csupán néhány évre korlátozódott a tanköteles korosztály számára, miközben a gyermekkor legérzékenyebb szakaszában pusztán a vasárnapi iskola gyérülő sugarú impulzusai adtak némi iránymutatást az életben való eligazodáshoz, s az anyanyelvi kultúra ápolásához. S noha az újság elvileg minden regáti magyar otthont elérhetett hazafias, építő tartalmakkal, ám számos okból mégsem válhatott az akció „csodafegyverévé”. A hőskorszakban, a 19. század derekán a nagyfokú írástudatlanság képezett nehezen leküzdhető akadályt. A századforduló gazdasági nehézségei viszont a fizetőképes kereslet 419
