Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA beszűkülését hozták, így a csökkenő példányszámokkal lehetetlen volt „lefedni” a magyar ajkú olvasóközönség egészét. A diaszpóra műveltebb tagjai amúgy is a hazai és román vezető lapokból tájékozódtak. A színvonalbeli különbségek ezt kellőképpen indokolták is. A szakképzett újságíró ritka madár volt a regáti magyar „közéletben”, s ha értették is a mesterségüket, a hírforrások elérésében és - anyagi hátterük függvényében - a megjelenés gyakoriságában sem versenyezhettek az országos lapokkal. A pár százas vagy néhány ezres példányszám és heti két-háromszori megjelenés ellenére mégis jelentős kört tudtak megszólítani, köszönhetően az ellenzékies, ugyanakkor mindkét hazához lojális hangvételnek, a kivándoroltakat közelebbről érintő témáknak, a hasznos, eligazító tanácsoknak, s a néplapokra jellemző közérthető nyelvezetnek. Nagyon hasonló felfogásban készült a Romániai Magyarok Nagy Képes Naptára, amely a kalendáriumok mindennapi életben jól hasznosítható híranyagán kívül átfogó képet próbált adni a magyar történelemről, s az óhaza (némiképp megszépített) társadalmi valóságáról. A kínálatot irodalmi szemelvények, életvezetési útmutatás és adomák gazdagították; de a hír- és képanyagában helyet kaptak prominens románok is - sűrű utalással a két nép sorsközösségére. S innen nézve nem is olyan meglepő, hogy a magyar lap szerkesztője 1906-ban a legmagasabb elismerést kapta Károly királytól a 40 éves uralkodását ünneplő országos kiállításon, amelyen a kalendárium is nagydíjat nyert.1615 Tény ugyanakkor, hogy az ország külföldi kolóniái közül elsőként a magyar egyesületek állítottak saját pavilont a jubileumra.1616 Az előzékeny gesztust a királyi pár fél órás látogatással viszonozta, amiről a román sajtó is beszámolt, még pedig szokatlanul barátságos hangnemben.1617 Az eset után a magyarság közmegítélése látványosan javulni látszott. - A kedvező változás azonban nem bizonyult hosszú életűnek. 1615 BMŰ, 1906. nov. 22. A Romániai Magyar Újság és a kalendárium nagydíjat nyert, míg szerkesztőjük aranytollat kapott a királytól. Tarkovich József 1906. dec. 29-ei levele Wekerle Sándor kormányfőhöz. MNL OL K 26 ME 859. cs. 81/1907 XX. t. 81. asz. 1616 BMŰ, 1906. jún. 14. A Romänischer Lloyd a bizalomerősítő lépést nem csak gyanakvással fogadta, de arra biztatta olvasóit, hogy hogy gyújtsák fel magyar kiállítóhelyet, ezzel tiltakozva erdélyi testvéreik „elnyomói” ellen. BMŰ, 1906. ápr. 22. 1617 Az Universul, a Dimineața, a Conservatorul és a Țara is rokonszenvező híradásokat közölt. A romániai magyarok ünnepe. BMŰ, 1906. jún. 21. 420
