Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS gyár állampolgárságú gyermekek elnemzetlenítését pedagógiai és nemzetpolitikai szempontból is értelmetlen eröfecsérlésnek tekintették.1593 Ez az elv azonban nem szolgált mindig megfellebbezhetetlen útmutatásul, hiszen a kezdetekkor komolyan szóba került a moldvai csángó-magyar falvaknak szánt galaci egyházi központ létrehozásának terve - részben bizonyára oktatási funkcióval.1594 A viszonosság diplomáciai elve azonban felülírta ezeket az elképzeléseket, s ha már „külső” merítési lehetőségek nem jöhettek szóba, a saját erő megnövelésének egyetlen módja az összefogás maradt. A megosztó hitfelfogások ellenére! S miután a vidéki diaszpórában olykor csak rendkívüli erőfeszítésekkel sikerült a magyar iskola megnyitásához szükséges tanulót összetoborozni, a lelkészeket arra utasították, hogy a magyar tanköteleseket - felekezeti hovatartozástól függetlenül - „tereljék be” a legközelebbi (rend szerint egyetlen) magyar iskolába,1595 ezzel gyermekek százait mentve meg a román iskolától, azaz a gyors beolvadástól.1596 Az érintettek azonban nehezen fogadták el a nemzeti szempontok elsődlegességét a felekezetiekkel szemben. A vallásos meggyőződés korabeli súlyát, intenzív megélését figyelembe véve, ez nem is lehetett olyan magától értetődően egyszerű! Különösen, ha meggondoljuk, hogy az ily módon vegyessé vált tanintézetek a felekezeti villongások melegágyává válhattak, akár a kötelező hitoktatás kölcsönös tapintatot igénylő lebonyolításának buktatói miatt. S ezzel elérkeztünk az egyházon belüli feszültségek kérdésétől az egyházak közötti versengés, a gyakran békíthetetlennek tűnő szembenállásukhoz. ában, s a hazatérés utáni érvényesülést segíti, ha gyermekük az államnyelven végzi az iskolát. Kuczka Ágost 1914. május 11-i levele Várady L. Árpádhoz. MOL K 26 ME 945. cs. 6930/1912 XVIII, t. 29. asz. 1593 Mint a ploiești-i vegyes iskola estére utalt a miniszterelnökség referense: „keverék lenne, amelytől nemzeti szempontból semmit sem várhatunk”. MNL OL K 26 ME 575. cs. 3999/1903 XVIII, t. 407. asz. A Szmrecsányi püspökhöz intézett levélben a Miniszterelnökség jelezte, hogy Ploiești-en a református iskola fejlesztése egy magyar-német-román tannyelvű „Bábel”-t eredményezne, idegenek kétes értékű elhódításával. MNL OL K 26 ME 742. cs. 3797/1904 XVIII, t. 1702. asz. 1594 Bálinth 1901, 153. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4650/1901 XXXI. t. 811. asz. 1595 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 49. d. 453/1904. Pl. a katolikusokat Târgovișten és a reformátusokat Pitești-en. MNL OL K 26 ME 575. cs. 407/1903 XVIII t. 407. asz. 1596 A román iskolák szelleméről Poliány Zoltán azt írta 1904. ápr. 14-ei jelentésében, hogy azokban a magyar gyerekek csak gyűlölni tanulják meg saját fajtájukat. 78. MNL OL K 26 ME 604. cs. 636/1904 XVIII, t. 636. asz. 413
