Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)

12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS

MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A bukaresti református gyülekezet belső életét például az evangélikus hétfa­lusi csángók és református székelyek, magyarok szembenállása is terhelte. A ro­mán nyelven kiválóan boldoguló, s az anyagi gyarapodást és társadalmi karriert mindenek fölé helyező hazai csángók létfelfogása, s nemzeti kötődéseik viszony­lagos gyengesége szálka volt a többségi reformátusság szemében. A csángók ugyanakkor a csekély áldozatkészséget róhatták fel - okkal - református gyüle­kezeti társaiknak, ami az egyházi hozzájárulás teljesítésének különbségében mu­tatkozott meg. Versengésük tétjét a szász karakterű erdélyrészi egyházkerületből 1886-ban kivált magyar ajkú Brassó-vidéki Lutheránus Egyházmegye1589 hat­ványra emelte, amikor a kettős gyülekezeti tagsággal bíró kivándorolt csángó­kat - soraikat erősítendő - elszármazási lakhelyük szerint kívánta integrálni.1590 A hétfalusi csángók esetleges elpártolását az eklézsia költséghatékony működése erősen megsínylette volna. Ezért az egyházvezetés - a megbékítés jegyében - a gyülekezeti tisztségek betöltésében tehervállalásuknak megfelelő befolyást en­gedett számukra, és szabad utat adott sajátos egyházi szertartásaik, szokásaik követésére. Tisza István azonban már az akció elején aggodalmát fejezte ki a közös külügyminiszternek a miatt, hogy a nagynémet orientációjú berlini Ober­­kirchenrat jelentős befolyásra tett szert a balkáni evangélikusok körében, s támo­gatottjaik között - felekezeti hovatartozástól függetlenül - szép számmal van­nak osztrák-magyar állampolgárok. A miniszterelnök természetesen döntően a hazai szászok és svábok állampolgári hűsége felett kívánt őrködni, s leszögezte, hogy kormányának nem célja idegen állampolgárok beolvasztása (ami a német államról aligha mondható el).1591 Tisza kijelentését a regáti magyar tanodák beis­kolázási gyakorlata is visszaigazolta. Az államnemzet-koncepció jegyében, s az iskola megnyitásához szükséges gyermeklétszám elérése érdekében ugyan nem zárkóztak el saját, idegen ajkú polgáraik gyermekeinek felvételétől,1592 a nem ma­1589 Brassó vidékének magyar istentiszteleti nyelvű egyházközségei a tiszai egyházkerülethez csatlakoztak. Wiczián-Sólyom 1948, 39. 1590 Újváry 1911. dec. 23-ai levele akonventi elnökséghez. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 55. d. 8987/1911. 1591 Tisza István levele a közös külügyminiszternek. Tisztázat, 1904. febr. 1. MNL OL K 26 ME 604. cs. 529/1904 XVIII, t. 130. asz. 1592 A katolikus tanfelügyelő a magyar állampolgárságú ortodox vallású tankötelesek beisko­lázását azzal indokolta, hogy a szülők nagy része csak ideiglenesen tartózkodik Románi­412

Next

/
Thumbnails
Contents