Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA gyár,1584 a német ajkú érsekek megértő, s majdan segítő partnerré válását hosszas diplomáciai előkészítéssel és jelentős anyagi áldozatok árán lehetett elérni. S a kapcsolatok így sem alakultak felhőtlenül. Hornstein érsek személyes „hálapénzén” túl a magyar hívekkel működő vegyes eklézsiák anyagi támogatására próbált Budapesttől egy a megajánlott többszörösét kitevő summát kicsikarni. Menesztése után az új érsek hivatalba lépésének kockázatai gyűrtek ráncokat a magyar egyházfők homlokán. Netzhammer érsek viszont a magyar katolikus iskolák lelki felügyelete jogcímén vívott presztízsvitát az akció vezetésével. Majd az egyházi ingatlanok tulajdonjogának kérdése okozott gondot a partneri együttműködésben, minthogy annak idején Hornstein a magyar pénzen épült ingatlanokról, mint „saját fejlesztésekről” adott számot vatikáni meghallgatásán.1585 Végül a magyar állam inkognitóját biztosító Szent László Társulat neve került tulajdonosként a földhivatali nyilvántartásokba. A ferences egyházi központ, a Barácia sorsa, azonban mindvégig viták forrása maradt! A magyar alapításúnak tartott, s korábban az etnikus arányoknak megfelelően magyar befolyás alatt álló intézményben a századfordulótól kezdődően a nagyobb gazdasági és kapcsolati háttérrel rendelkező németek váltak hangadóvá, ami abban is megnyilvánult, hogy az önálló magyar eklézsia megalakítását is hosszabb ideig blokkolni tudták. 1584 Gaál Gyula 1904. márc. 23-i emlékirata. MNL OL K 26 ME 659. cs. 1710/1904 XVIII, t. 411. asz. 1585 Noha a nevére telekkönyvezett bukaresti és târgoviște-i iskolákat kész volt átíratni a Szent László Társulat nevére. Tisza István levele Agenor Goluchowskihoz. Tisztázat, 1904. dec. 2. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5646/1904 XVIII, t. 1702. asz. 1586 A magyar tanítónőkkel létesített párkapcsolataik rossz fényben tüntették fel a magyar tanintézeteket. A hitfelekezeti azonosság közös nevezője más esetben sem volt elégséges a kiegyensúlyozott együttműködéshez. Amikor a katolikus fiúiskolákban oktató Iskolatestvérek munkájával szemben minőségi, és részben erkölcsi1586 kifogások merültek fel, ügyüket - hazai főhatóság hiányában - nem lehetett tapintatosan kezelni (még eltussolni sem), csupán az együttműködés felmondásával. A „közös érdekből” támogatott katolikus egyházzal való kapcsolattartásban érvényesülő pragmatista felfogást példázza, hogy a román „Kultur- 410
