Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS kampf1587 idején Budapest a Bukaresti Érsekségtől való taktikai eltávolodás mellett döntött, mert a Sturdza-kormány megosztó manővere nagyobb esélyt kínált további iskolai engedélyek elnyerésére.1588 (S ily módon a magyar katolikus intézmények kikerültek a sajtótámadások kereszttüzéből.) 1587 A miniszterelnökségi levelezésben felbukkanó kifejezés utal Bismarck katolikus egyházellenes kampányára az 1870-es/’80-as években. Estünkben ez pl. az apácaiskolák megrendszabályozása idején a bukaresti sajtó a csángók állítólagos vallási fanatizmusát a tulceai mohamedánok veszélyesnek mondott törekvéseihez hasonlította, egyúttal szorgalmazta Netzhammer érsek görögkatolikus templomépítési kezdeményezésének azonnali leállítását. Vallásos propagandák Romániában. RMŰ, 1909. jún. 5. A lejárató hírverés a katolikus és görögkatolikus papok elleni támadásokkal folytatódott. Baud kanonokot és dr. I. Bálán görögkatolikus lelkészt pellengérezték. Baud még kísért. RMŰ, 1910. ápr. 21. 1588 Pallavicini 1904. okt. 21-ei magánlevele Szmrecsányi Pál püspökhöz. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5477/1904 XVIII, t. 1702. asz. A református egyház autonóm működése amennyivel nagyobb mozgásteret biztosított az akció céljainak teljesüléséhez, annyival bajosabbnak bizonyult a teendők összehangolása. Az egyházkerületi főhatóság a távoli Kolozsváron nem mindig mérte fel helyesen a regáti viszonyokat. Gyakran elhamarkodott személyi döntések születtek, aminek egyenes következménye volt, hogy a romániai egyházmegye hivatali ügykezelése, belső személyközi viszonyai sok kívánnivalót hagytak maguk után. Ez kihatással volt a bukaresti magyar kolónia egészére, miután a román hivatalosság - mint a Bukaresti Magyar Társulat mindenkori elnökét - a református esperest tekintette a magyar közösség első számú szellemi vezetőjének. Ám e felelősségteljes szerepre sokáig nem találtak megfelelő személyt. A hivatali adminisztráció és gazdálkodás csak Újváry István kinevezésével vált rendezetté, s szilárdult meg az egyházmegye tekintélye. A református tanodák tanfelügyelőségét is ellátó esperes nyilvánvaló szellemi fölénye, konok hazafisága és „bizantinikus” vezetési stílusa azonban számos esetben ellentétek forrása lett. Beosztottjaival, a Magyar Társulat iskolázatlan tagságával éppúgy, mint katolikus ellenlábasaival, vagy a román hatóságokkal. Miközben elévülhetetlen érdemeket szerzett a református iskolarendszer kiépítésében, s a vidéki diaszpórák szervezésében. A felekezet sokágú gondjaihoz képest természetesen az ő személyiségének ellentmondásai jelentőségüket vesztik. Az említett nehézségek a vallásos életszemlélet sokszínűségéből eredtek, s részben felekezeten belüli, részint felekezetközi formában jelentkeztek. 411
