Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOLITIKA. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
12. NEMZETTÖREDÉK ÉS NEMZETPOL I T I KA . ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS 12.2. A Romániai akció célkitűzései és megvalósításának eszközei A Romániai akció elvi alapjait rögzítő tervezet az állami segélypolitika elsődleges célját abban jelölte meg, hogy a magyar ajkú népességet ne hagyják a természetes és szándékolt asszimiláció martalékává válni. A nemzeti azonosságtudat megőrzését a kor felfogása szerint a nemzeti kultúrjavak átadásától, vagyis az anyanyelvű iskolától és a vallásos neveléstől várták. A nemzeti kötődéseikben ily módon megtartott távozottakat aztán a gazdasági fejlődéssel megfelelően bővülni remélt munkalehetőségekkel kívánták hazavonzani, hogy általuk is gyarapodjék a nemzet fogyatkozó ereje. Ennek a hőn vágyott pillanatnak a beköszöntéig kellett gondoskodni a külhonba szakadt magyarok szellemi és erkölcsi gyarapodásáról.1578 1578 A katolikus akció-ág 1901. nov. 20-án megtartott értekezlete harcot hirdetett a vadházasságok, a honvédelmi kötelezettségek elmulasztása és a honpolgárság elvesztése ellen. MNL OL K 26 ME 548. cs. 4524/1901 XXXI. t. 811. asz. 1579 Miniszterelnökségi átirat a Külügyminisztériumnak Poliány Zoltán ügyfélbarát javaslatairól. MNL OL K 26 ME 631. cs. 637/1905 XVIII, t. Ez a célkitűzés ugyan lényegileg a kormányzat és a honpolgárok általános érdekközösségén alapult, de a távozottak fizikai állóképességének és nemzeti önazonosságának megőrzésére irányuló elképzelések mégsem értelmezhetők az állami gondoskodás önzetlen programjaként. Máskülönben nem maradt volna el a tömegek által áhított földreform és egyéb szociálpolitikai intézkedések. A kivándoroltak fizikai „állagmegőrzése” a munkaerő-gazdálkodási szempontokon túl elsősorban a honvédelem igényeit szolgálta. Azaz a teljes katonaképes korosztály hadrafoghatóságát. Csakhogy a kivándorolt hadkötelesek jó része messziről elkerülte a konzulátusokat a külképviseletek idegen ajkú hivatalnokainak barátságtalan ügyintézése, a magas sorozási díj, az utazás költségei és munkahelyi szabadságolás-igénye miatt.1579 De nem csak ők. A kivándoroltak megélhetési gondjaikért nagyrészt okkal hibáztatták az elbocsátó haza kor407
