Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA A helyzet súlyosságára utal, hogy dr. Rejöd Alpár a „húskereskedés” megfékezése érdekében egyenesen az ország első számú vezetőjéhez, Tisza Istvánhoz fordult. Mégpedig azzal a lesújtó érveléssel, hogy a romániai magyar lányok 42% [?] feslett életű, s minden száz elszerződött cselédlányból 70 nyom nélkül eltűnik. Nyílt levelében keserű szavakkal ezt írta: „És soha ki nem fogy már Bukarest, Galac, Braila, Constanca és Ruszcsuk, Soha és Belgrád fertőzött lebujainak száza a magyar nők tisztességének, részletben való kiméréséből. Hát nincs segítség... ?”103 103 RMÚ, 1912. máj. 12. 104 Nagy B 2010 105 Egy galaci konzulátusi tisztviselő 1898-ban feljegyezte, hogy a rossz hírű magyar kocsmában (báska) a rendőrség 30-40 szerződés nélküli cselédlányt (több 12-14 évest is!) vett őrizetbe, s közülük csak néhánynak volt útlevele. Putnik 1901, 827. 106 Egy szakácsnő 30-80 frankot (lejt) kapott havonta, továbbá napi kenyérpénzt, 2 deci bort, s ünnepek alkalmával akár ajándékot is. Reggel 7/8-kor érkezett, reggeli után a darabonttal (konyhaszolga) a piacon vásárolt, 12-re ebédet készített, majd kis szabadidő után 6 órára vacsorát. Este 8 (legkésőbb 10) órakor térhetett haza, a családjához. A cselédek ezzel szemben csak havi 15-30 frankot kaptak, s napi 20 bani kenyérpénzt. Szabadidejük gyakorlatilag nem volt, ha nem számítjuk kéthetente pár órás kimenőjüket. Barabás 1901, 438. A Monarchia diplomáciai képviseletei azonban nemcsak Romániából, hanem az Oszmán Birodalomból, Egyiptomból, Perzsiából, de még Indiából is jelezték, hogy aggasztóan nagy a magyarországi származású prostituáltak száma. Számos esetben Galacról, Bukarestből, vagy Bráiláról hazaérkező székelyek jelentették a hatóságoknak, hogy falubeli hajadonokkal találkoztak bordélyházakban, vagy látták őket, amint az utcán árulják magukat.104 Jelentős létszámban a zöldhatáron át,105 emberkereskedők közvetítésével érkeztek a Budapestnél jóval közelebbi román fővárosba. A székely lányok kelendőségét - esztétikai adottságaikon túl - tiszta, dolgos és megbízható voltuk is növelte a román munkaerőpiacon. Leginkább a szakácsnők háziasszonyi erényeit ismerték el, akiknek fizetése jóval felülmúlta a cseléd- és szobalányokét.106 A cselédek a munkaadók címeit egymástól szerezték, vagy a rendőrségen nyilvántartott igénybejelentés szerint szegődtek el. A nagyobb városokban közvetítők is működtek, ahol éjjeli szállást is kaphattak az újonnan érkezők. A borsos áron kiváltott arcképes cselédigazolványt gyakorta a rendőrségen he38
