Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK „AZ ELHANYAGOLTSÁG ÉVTIZEDEIBEN”
2. KIVÁNDORLÁS ÉS DEMOGRÁFIAI VISZONYOK„AZ ELHANYAGOLTSÁG... a székelyföldi kivándorlók 67%-a fiatal nő és leány volt.96 Ez az állítás egybevág a galaci konzulátus munkatársának adataival, mely szerint a kikötővárosban a magyar kolónia közelítőleg kétharmada97 (mintegy 1500 fő) nő volt. S közülük 1232 (81%) cselédként szolgált. (Hatvanan 15 év alattiak!) 96 Veridicus: A kivándorlás mocsaraiból. (1.) RMÚ, 1911. júl. 27. 97 Erre a foglalkoztatási kimutatásból következtethetünk: A város magyarjai között 1 gyógyszerész, 2 gyáros, 5 folyami tisztviselő, 5 hivatalnok, 3 tanító, 11 kereskedő, 1 fényképész, 42 cipész, 18 asztalos, 9 szabó, 4 pincér, 6 betűszedő, 16 üveges, 41 háziszolga, 52 kocsis, 619 napszámos és 76 munkanélküli szerepelt a jegyzékben. Amennyiben az összes kategória munkavállalóit férfinek vesszük is, összlétszámúk alig haladja meg a 40%-ot. A galaczi magyarok száma (2.) BMÚ, 1902. szept. 21. 98 Uo. 99 A bráilai esetet álnéven vélhetően Lischerong Mátyás, a gyóntató pap maga írta meg. Veridicus: A kivándorlás mocsaraiból (1.) RMÚ, 1911. júl. 27. 100 Naptár 1911,27. 101 BMÚ, 1902. szept. 21. 102 A dajka viszont sokszor mákgubós tejjel itatta a gyermeket (mákozás), hogy az elhódított kisded mellé továbbiakat vállalhasson. A kalendárium cikkírója szerint a Regátban ettől is volt oly gyakori a gyermekhalál és a szellemi visszamaradottság. Naptár 1911, 27. Rajtuk kívül 46 „kéjnő” szerepelt a nyilvántartásban.98 S hogy a két „alkalmazotti” kategóriát milyen vékony határ választotta el egymástól, erről egy regáti katolikus pap tanúskodott, aki egy bráilai, szüzességét vesztett elsőáldozó gyermeklány (!) gyónásakor tudta meg, hogy sok helyen a háziúr a béralkuban feltételül szabja, hogy a cselédlány az ifjú urat boldogítsa, mert az így (egyetlen „civil” partnerrel) védett lesz a nemi betegségek ellen.99 Minthogy azonban a cselédlányok védettsége nem volt tárgya a munkaszerződéseknek, gyakran éppen a háziak hibájából következett be a nem kívánt terhesség. A Romániai Magyarok Nagy Képes Kalendáriuma jórészt ezen eseteknek tulajdonította, hogy az al-dunai kikötővárosban 1863 óta anyakönyvezett magyar gyerekek fele törvénytelennek számított, azaz házasságon kívül született - ami akár végleg lejtőre juttatta a cselédek életét...100 Például azzal, hogy az esett lány a gyerekét 20 lejért (közel teljes havi keresményéért!)101 kiadhatta dajkának, hogy megőrizze eltartóképességét.102 Ily módon adósságcsapdába kerülve viszont nem sok választása maradt: egy a korábbinál sokkal jövedelmezőbb állást, vagy emberbarát „támogatót” kellett találnia... 37
