Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA győztes feltételeket szabhat. Az ügyirat mellékleteként becsatolták Vodicska Imre címzetes apát, belügyminisztériumi titkár emlékiratát a bukaresti érseki és a jászvásári püspöki poszt betöltéséről. Az előterjesztésből és a körülötte zajló egyeztetés során azonban kiderült, hogy a kérdéses pozíciókba leginkább olasz jelöltek jöhetnek szóba (Antonio Bolognini padovai provinciális, illetve Cipollini Ulderik minorita tartományi főnök). A közös külügyminiszter pedig a megszólított berni ügyvivő (a Vatikánban szolgáló diplomata) értesülései alapján nyilvánvalóvá tette, hogy a Monarchia nincs abban a helyzetben, hogy saját jelölttel a siker reményében pályázzon. Legfeljebb egy ellenjelölt pártfogolásával befolyásolhatja a történéseket, ám azzal a veszéllyel, hogy az olasz jelöltek kiejtése akár a - még kevésbé kívánt - román vallási vezetők kinevezését „eredményezi”.1474 Csaknem bizonyosnak látszott azonban, hogy óvatosságból a pápa sem kívánja betölteni a háború végéig a kérdéses vezetői állásokat. Cser noch János esztergomi érsek maga is csak igen tapintatos formában ajánlotta a magyar jelöltek nevének következetes emlegetését az egyházdiplomáciai fórumokon. Mondván, ha Róma a lelkiség alapján választ, akkor nem tagadhatja meg, hogy az egyházmegye döntően csángó-magyar hívei anyanyelvükön szóló püspököt kapjanak, ám a Kúriának a román állam szempontjaira is tekintettel kell lennie, s így nem hagyhatóak figyelmen kívül Bukarest magyarellenes motívumai. A hercegprímás Vodicska érvelésére hagyatkozva úgy vélekedett: siker csak akkor remélhető, ha a magyar fél biztosítékot tud kínálni arra, hogy jelöltje nem szítja fel a nemzeti ellentéteket a két szomszéd ország egyházi viszonyaiban. Ennek előfeltételét abban látta, hogy a román fél a készülő békeokmányban kinyilatkoztassa, hogy a regáti magyaroknak szíve joga, hogy kulturális és vallási ügyekben érintkezzenek anyaországukkal, s ha igényelik, magyar egyházi joghatóság alá kerüljenek. Ami magyar püspökök, de legalább püspöki helynökök kinevezésével valósulna meg. Reményei szerint ez esetben Róma sem zárkózhatna el a magyar ajkú egyházi vezetők megbízásától.1475 1474 Wekerle Sándor 1918. máj. 24-ei levele Zichy János kultuszminiszterhez. MNL OL K 26 ME 1186. cs. 2813/1918 XX. t. 1475 Csernoch János levele Apponyi Albert kultuszminiszterhez, 1918. febr. 1. MNL OL K 26 ME 1186. cs. 2813/1918 XX. t 374