Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN. AZ AKCIÓ MEGSZŰNÉSE
11. A VÁLASZTÁS KÉNYSZERE A VILÁGHÁBORÚ IDŐSZAKÁBAN... Mint ismeretes, a háború végkimenetele a bukaresti békét többszörösen felülírta, s az itt vázolt egyházdiplomáciai törekvések gyümölcse nem érett be. Csupán a református akcióág vezetésében született egyezség az egyházi és világi hatóságok között: az ifjú Kállay Kálmán eszéki lelkész (emelt összegű) esperesi előterjesztésével.1476 A menekülés ösztöne, vagy a gazdaállam politikai szándékai szerint azonban a személyi feltételek drámai gyorsasággal megváltozhattak, és változtak is. A békealku és határátszabások viszonyai között már csak az egyházi építmények kőfalai álltak szilárdan Bráilán, Galacon, Ploiești-en, Pitești-en. S a román fővárosban: a belvárosi Calvineum a régi nevén Lutherana u. 13./b. (Știrbei Vodă 9.) és a Șoseaua Viilor 97. szám alatt, amelyek - a ferences Barácia és 1916-tól a Cuza Vodá utca 102. szám alatt megépült Szent Ilona templomhoz1477 hasonlóan - továbbra is igazodási pontul szolgáltak több tízezer gyanakvással szemlélt magyar számára. 1476 A Konventi Elnökség 1918. ápr. 17-ei jelentésében ismételten kérte Wekerle kormányfő hozzájárulását az espereskérdés megoldásához. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 2211/1918 XIX. t. A kérést (személyi és pénzügyi javaslattal) a konvent világi elnöke néhány hét múlva megismételte. A korábban Kállaynak ajánlott 4000 koronás fizetéséhez képest a lelkész Szlavóniában már 10-12 ezer koronás jövedelemmel bírt, így magasabb beosztásában ennél magasabb összeget kellett kínálni számára. Degenfeld József 1918. jún. 17-ei levele Wekerle Sándorhoz. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 2617/1918 XIX. 1.1918 őszén a konzulátus is támogatóan foglalt állást a kérdésben, de takarékossági és személyi okokból Márton Árpád viszszahívása mellett javasolták a kissé fiatalnak tartott Kállay esperesi megbízását. Pro domo. MNL OL K 26 ME 1185. cs. 3980/1918 XIX. t. 2617. asz. 1477 A bukaresti magyar katolikusság számára egy méltó hajlékot (a későbbi Szent Ilona templom?) kívánt emelni a Szent István Király Egyesület. E célra már 1909-ben 60 000 koronás pénzalappal rendelkezett, amelyet a magyar kultusztárca adományával kívántak gyarapítani, ám ebben az évben a magyar kormány és a Szent László Társulat támogatása is elmaradt. [Huszti János elnök 1909. júniusi - ad acta tett - levele Wekerle Sándor kormányfőhöz. MNL OL K 26 ME 856. cs. 3107/1909 XVIII, t. 649. asz.] A templomot végül 1914. június 3-án kezdték építeni és 1916. január 7-én Netzhammer érsek szentelte fel, Czernin követ, Bornemissza konzul, Jeszenszky Hering Gyula kanonok (a Turnu Severin-i iskola volt igazgatója), valamint Horváth Árpád György missziói pap jelenlétében. Kuczka Ágost - vélhetően az akció forrásaiból - 80 000 lej adománnyal és festett üvegablakkal járult hozzá a vállalkozás sikeréhez. A 12 festett szentet (köztük Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit) ábrázoló kép adományozóinak nevét feltüntették (az amúgy latin feliratos) ablakokon. Ez az egyetlen jelzés manapság a templom magyar eredetére. Netzhammer érsek, dr. Várady kalocsai érsek, Kuczka pápai prelátus, Nagymarosi Söpkéz Margit, Söpkéz Richárd Károly, Baumann József, Zwoelfer Ágoston, Budanjlaki Abonyi Béla, Szent László Társulat, B-pest, A. R. K. Gyermeksegélyző Egyesület. Szent István képe alatt 1921-ben a Bukaresti Magyar Társulat nevét átjavítják Szt. Istvánnal egyesült Magyar Társulatra. Hencz 2009, 38. 375
