Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK A kimutatások azonban rácáfoltak ezekre az aggodalmakra. Az akció hét esztendeje alatt a rendelkezésre álló 40 helynek csupán a felét tudták betölteni. A divatszakmák aránytalansága is könnyen kiküszöbölhető volt, s a Miniszterelnökség a regáti veszteségek esélyét sem látta túlzottnak, mondván, hogy az óhazába (vissza)térés szándéka nagyon is erős az érintettekben. Ha másért nem, mivel „.. .az e helyről intézett actiók egyik czélját ép[p]en az képezi, hogy e velük született érzésüket ébren tartsák, sőt élesszék.” A kérdés kulcsát azonban az anyaország által kínált munkalehetőségek jelentették!1380 Kedvező megélhetési feltételek esetén a szülők/család hazatérése nagyon is valószínűsíthető volt. S amennyiben az anyaország csupán a szaktudás megszerzését biztosítja, de a kenyérkeresetet legjobb szándékai ellenére sem, ez esetben életbe lép a regáti hazatérés választása, a hiányzó középosztály megalapozásának „küldetése”. Vagyis nemzetpolitikai szempontból - várakozásaik szerint - a befektetés mindkét esetben megtérül valamiképpen.1381 Természetesen azzal a feltétellel, hogy amennyiben a kedvezményezett a 4 éves képzési idő lejárta előtt megszakítja tanulmányait, köteles a támogatást megtéríteni.1382 S ez az összeg 1909 januárjától évi 300 koronára emelkedett. Azaz a szakiskolások költségeit az elméleti képzés támogatási összegeihez, és a romló létfeltételekhez igazították.1383 1380 A feltételezés az volt, ha munkát kapnak „nem vágynak majd vissza, sőt azon lesznek, hogy ha itthon biztos exiztentiára tettek szert, szüleiket is maguk után hozzák.” Fogalmazvány a kereskedelemügyi miniszternek, 1908. aug. 7. MNL OL K 26 ME 793. cs. 3228/1908 XV. t. 18. asz. 1381 „Nézetem szerint tehát reversalisokkal megkötni az itthon nevelt romániai gyermekeket [...] nem tartanám célszerűnek” - szólt a levél, legfeljebb akkor, ha sokan hazatérnének Romániába. Uo. 1382 Fogalmazvány Várady L. Árpádnak, 1909. júL 2. MNL OL K 26 ME 793. cs. 3479/1909 XV t. 383. asz. 1383 A 60 koronás emelés a Kolozsvárt, női ipariskolában államsegéllyel tanuló Pakulár Lujza ellátmányára is vonatkozott. így az 1909-es évben összesen 21 szakközépiskolás tanult az anyaországban: Kolozsváron 6, Marosvásárhelyen 3, Temesváron 1, Brassóban 7, Debrecenben 2, Zalatnán 1 fő. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter levele Wekerle Sándornak, 1909. jan. 20. MNL OL K 26 ME 793. cs. 383/1909 XV t. Érdekes, hogy a gyakorlati képzésre aránylag többen érkeztek a szórványból. Az 1909/10-es tanévben 26 romániai támogatottból 1 Ploiești-bol, 2 Gi- 353
