Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA urgiu-ból, 1 Bráiláról, 1 Cámpinából származott.1384 S bővült az ipari tanulmányok folytatására alkalmas szakintézetek köre is: az 1911 /12-es tanévben már a homonnai faipari szakiskolában, Iglón és Ungváron is tanult egy-egy fő, Debrecenben pedig hárman.1385 Minthogy bentlakásos elhelyezést csak Brassó, Gölnicbánya és Székelyudvarhely szakiskolái kínáltak, igen körültekintően kellett eljárni az albérletek megválasztásánál. A gondokon a szaktárca egy miskolci és egy pécsi internátus megépítésével igyekezett enyhíteni.1386 1914/15-ben az időközben elkészült miskolci internátusba 1, a pécsibe 4 romániai fiatalt vettek fel, de albérletben már Eperjesen, Pozsonyban és Ungváron is találunk regáti ipari szakiskolásokat.1387 A befogadó állami szakintézmények köre aztán még Győr és Szatmárnémeti helyszínekkel bővül, de a háborús viszonyok miatt számos hely már betöltetlen marad...1388 1384 Kimutatás az ipari ösztöndíjasok 1909/10-es viszonyairól. MNL OL K 26 ME 793. cs. 4588/1909 XV. t. 383. asz. 1385 Miniszterelnökségi belső feljegyzés. MNL OL K 26 ME 1175. cs. 2451/1912 XV. t. 157. asz. 1386 Jeszenszky Sándor államtitkár 1903. máj. 18-ai levele a Konventi Elnökségnek. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 70. d. 3529/1913 1387 A Kereskedelemügyi Minisztérium tanácsosának levele Tisza Istvánhoz, 1915. máj. 12. MNL OLK26 ME 1175. cs. 1739/1915 XV. t. 1536. asz. 1388 Miniszterelnökségi levél a Konventi Elnökségnek. 1917. ápr. 25. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 71. d. 1458/1917. 10.5. Árvák, félárvák menhelyi befogadása az anyaországban A regáti (fél)árvák állami gondozásba vétele az anyaországban már túlmutat puszta taníttatásuk programján, s elsősorban nem is nevelésügyi igények hívták életre, sokkal inkább szociális megfontolásokból kezdeményezte a magyar kormányzat. Mégis, a „hazahozatal” ténye, és annak szándéka szerint mindkettőt egyazon nemzetpolitikai cél eszközeként vehetjük számba. S talán nem téve354
