Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK
10. ÖSZTÖNDÍJAS ANYAORSZÁGI KÉPZÉSEK befogadására tervezett intézmény kialakítását és további fenntartását.1247 A várományos kollégistákat egy vasúti tisztviselő írta össze a 7 kilométerre fekvő Azuga és a 9 kilométernyi távolságra lévő Bușteni iparos- és munkáscsaládjaiban. Az intézmény csak fiúkat tudott fogadni, mert a városkában az egy tantermes iskola és a 30 fő elhelyezésére alkalmas szálláshely céljaira csak egy-egy építmény állt rendelkezésre. A magashegyi határátkelő ellátása az átlagosnál magasabb költségeket igényelt, beleértve a Brassóból kijáró orvos szolgálatát. Az intézmény célját a fenntartó a nemzeti nevelés és gyakorlati képzés fogalmaival határozta meg, de a szülőknél kikötötték, hogy beleegyeznek az áthozott gyerekek továbbképzésébe is. A teljes ellátás fejében a szülők gondoskodtak ágyról és ágyneműről, evőeszközökről és a mosatásról. A Hétfalusi Székely Társaság képviselőjével felálló gondnoki testület viszont teljes felelősséget vállalt az ifjakért. Követni kívánták a tanulók életpályáját tanulmányaik megkezdésétől egészen a munkába állásukig, ami ugyan nem szolgált teljes biztosítékul a tanulmányok sikeres folytatására, de a boldogulás reményét kínálta az érintett családoknak.1248 1247 Miniszterelnökségi emlékeztető feljegyzés. MNL OL K 26 ME 793. cs. 3181/1903 XVIII, t. 404. asz. 1248 Erdődiné házának éves bérleti költsége 600 korona volt, az intézmény teljes fenntartása évi 5000 korona körül alakult, diákonként havi 16 koronát tett ki az elhelyezés és 4 koronát az élelmezés költsége. Az intézmény vezetésével a felső-tömösi Köti Sándor iparost és nejét bízták meg. A gondnok, mint valami családfő együtt étkezett a gyerekekkel, az épületben is aludt, ahová - ellenőrzésképpen a tanítónak minden nap el kellett látogatnia. A vallás- és közoktatásügyi államtitkár 1903. júl. 25-ei levele Khuen-Héderváry Károly kormányfőhöz. MNL OL K 26 ME 793. cs. 3181/1903 XVIII, t. 404. asz. 1249 A felvételt a gondnok bonyolította a tanító felügyeletével. Az internátus konyháját is a gondnok, mint vállalkozó volt köteles felszerelni. Berzeviczy Albert kultuszminiszter szept. 14-ei levele Khuen-Héderváry Károlynak. Mellékelve Brassó vármegye tanfelügyelőjéhez írt utasítását. MNL OL K 26 ME 793. cs. 3965/1903 XVIII, t. 404. asz. A férőhelyek feltöltése a takarékos gazdálkodás jegyében zajlott. Szándékosan kerülni kívánták a fényűzést, „ami bennük jelenlegi társadalmi helyzetükből való kiemelésnek csak a látszatát is keltené, mert ez későbbi korukra az elégedetlenség csíráit hinti el lelkűkben.” Ezért a gyermekek ruháztatása is a szülők gondja maradt. A felvételnél viszont döntő szempont volt a rászorultság, s így a regáti gyakorlattól eltérően tandíjat sem kértek, sőt, a tankönyveket is ingyen biztosították a tanulóknak.1249 Az intézmény megszervezése után a „maga321
